Ichigo and Rukia fanfiction

Üdvözöllek látogató!Egy IchiRuki oldalra tévedtél.Ha gondolod nézz körbe ezen az egyszerű honlapon,melyen a fanficeim publikálom. :)

                                   1. fejezet

Karakurába küldött a kapitányom,hogy megnézzem minden rendben van-e. Persze tudtam,hogy Rukia miatt kell átmennem.Sose ismerte volna be Kuchiki Kapitány,de szerette a húgát,méghozzá nem is kicsit.Minden követ megmozgatott,hogy megvédje mindentől.Sajnos azt nem tudta elérni,hogy Rukia ne kapja meg a hadnagyi rangot ennyi idő után.Lássuk be,nagyon erős nő volt,de túlságosan azt az érzést kelti az emberekben,hogy meg kell őt védeni,hiába nem volt így.A kis termete és az ártatlan arca egyszerűen ezt az érzést váltotta ki mindenkiből.Még a haját is képes volt levágatni,hogy felnőttesebb arca legyen.Persze ettől függetlenül mindenki megvédte.

Pár napja már odaát volt,mivel a helyettese lebetegedett és hazahívták.
Amikor megérkeztem hozzájuk épp pihentek.Ichigo döglött az ágyon,Rukia meg írogatott valamit az asztalnál.Berontottam az ablakon.
-RENJI!-kiáltott fel Rukia örömében és rögtön odajött üdvözölni.
Ichigo csak morgott egyet.
-Szevasztok.-mondtam és vigyorogtam közbe
Rögtön észre vettem,hogy Rukiában valami megváltozott.Valahogy más lett,de nem tudok rájönni mi változott.
-Veled meg mi történt?-kérdeztem
-Tessék?-nézett rám hülyén és olyan közelről,hogy zavarba jöttem
-S-Semmi.Na mi van Ichigo?Megint egész nap csak döglesz?
-Kussolj már Renji.Egy percet se aludtam este.-morogta
-Csak mert túl gyenge vagy,hogy leverj néhány kis hollowot.
-Ha azért jöttél,hogy b*szogass,akkor mehetsz is.-felelte rám sem nézve
-Rukia.-fordultam felé-Mikor jössz haza?
-Majd ha vissza hívnak.-hangzott az egyszerű válasz
Kicsit beszélgettünk,majd elköszöntem és úgy tettem,mintha hazaindulnék,de igazából megbújtam egy fán,amiről pont beláttam.

Este Rukia kinyitotta az ablakot és pizsamában kikiabált.
-Gyere már be!
Megdermedtem.
-Renji told be a képed!-üvöltött ki Rukia mögül Ichigo.
Nagy nehezen átmásztam az ablakba.
-Honnan tudtátok,hogy ott vagyok?
-Pont rád világított az utca lámpa.Kémkedsz?-kérdezte Ichigo
-Dehogy!-hazudtam.
-Aludhatsz a szekrényben.-a kezembe nyomott egy takarót.
Óh,Rukia mellett?Kicsit szűkös lesz..és talán kicsit kellemetlen....Byakuya....hű,ha megtudja tuti kinyírna.
-Áh nem.Az Rukia helye.
-Majd velem alszik.-vetette oda
-Mivan?-kérdezte
-Ugyan már.Nem halsz bele.-morgott Ichigo és már be is feküdt a helyére
-Jóéjt.-mormogta és elfordult a fal felé,
-Jóéjt.-feleltem
Rukia egy ideig állt tanácstalanul,majd egy szitkozodás után bebújt mellé.

Jobbnak láttam résnyire nyitva hagyni a szekrény ajtót.
Bő fél órával később mocorgást hallottam.Óvatosan kilestem és láttam,hogy Rukia felült.
-Ichigo...-mondta dörzsölgetve a szemét-Nem tudok aludni a te helyeden.
-Nem is tudom mit gondoltam.Jobb,ha átmész a hugomékhoz.-mondta és ő is felült
-Már rég alszanak.
Ichigo felállt.
-Hová mész?
-A nappaliba.
-Ott Ishin alszik.Láttam fürdés után.
-Na jó mássz beljebb.Te fekszel belül.
-Még mit nem!Nem fogok a hideg fal mellett aludni!
-Menj már!
Ichigo próbálta odébb lökni őt,Rukia pedig igyekezett rugdosással védekezni.
-Mit műveltek?-kérdeztem idegesen elhúzva a szekrény ajtaját
-Hát ö..
-Izé...
-Pisilnem kell.-mondta Rukia és kisietett
-Ja igen.Ilyen hülyeségek miatt keltett fel ez a törpe.Nem hiszem el!
Látszólag nagyon mérgesen a fejére húzta a párnát és úgy tett mintha aludna.Rukia nem jött vissza reggelig,ami Ichigot egy cseppet sem zavarta.Ezek ketten egyáltalán nem változtak.Pedig külön-külön már láttam a fejlődést.

Reggel hulla fáradtan csoszogtam le. Tudtommal hármunkon kívül senki nem volt otthon,így nem nagyon zavartattam magam,lesétáltam hulla komásan az épp reggeliző Rukiához és töltöttem egy kávét magamnak.
-Ichigo?
-Elment találkozni Orihimével.-mondta
-Minek?
-Randiznak.-felelte majszolgatva a szendvicsét
Kiköptem a kávém.
-Mi?!Az a seggfej azzal a lánnyal?!
-Ja.
-Téged nem is érdekel?-kérdeztem és elvettem az egyik szendvicsét,ő meg rácsapott a kezemre
-Csinálj magadnak!Amúgy már tudom egy ideje.Orihime a múltkor megemlítette,hogy egy ideje járnak.
A válaszom csak egy sóhaj volt.Végülis erre számítani lehetett,már rég itt volt az idő,hogy barátnője legyen,mégis valahogy nem így képzeltem a dolgot.Inoue szép,de elég esetlen hozzá.Valahogy mindig azt hittem,hogy Rukia,mint a harctéri társa lesz a magánéletben is a társa.
-Zavar?-csúszott ki a számon,mire ő felhúzta az egyik szemöldökét
-Miért zavarna?
-Nem is tudom.Ichigo egy olyan lánnyal,mint Inoue?-elvettem egy almát
-Mire akarsz kilyukadni?
-A te társad.Nem érzed,hogy veszélybe került a kapcsolatotok?
-Renji Ichigoval csak barátok vagyunk.Nem szerelmesek,nem társak,csak barátok.A véletlen műve,hogy sokat harcoltunk együtt.Engem nem érdekel,hogy kivel jár.
-Kíváncsi lennék azért az ő véleményére is fordított helyzetben.
Nem rég Rukiának vőlegényt választottak,mivel betöltötte a 155 évet.Byakuya nagyapja elég szőrős szívű az egész családdal.
-Renji ne utalgass Habekra.
-Az ki?-kérdezte Ichigo,amikor belépett
-Senki.-felelte Rukia és felment az emeletre
Miután hallottam,hogy becsukja az ajtót megszólaltam.
-A vőlegénye.
-A mije?-nézett rám meglepődve a hűtőből
-Rukia vőlegénye.-mondtam és befejeztem az almám rágcsálását
Ichigo leült velem szembe.
-Mesélj.Mindent tudni akarok erről a Haizéről.
-A neve Habek.Neked elég ennyit tudnod.-felálltam és a mosogatóba tettem a bögrém
-Várj Renji.Ki ez a pasi?
-Miért nem kérdezed meg Rukiát?
-Mert eddig nem említette,most is letagadta.Nyílván nem fog válaszolni.Szóval?
Visszaültem.
-Habek a Halálisten akadémia vezetője.A 3. legnagyobb nemesi család tagja.Byakuya nagyapja úgy határozott Rukia szülinapján,hogy ideje lekötnie magát.
-Oké,de mégis ki ez a Habek és honnan ismeri Rukiát?
Iszonyúan idegesítette a pasi Ichigot.
-Ne aggódj,Rukia és ő tökéletesen összeillenek.-mondtam,hogy húzzam kicsit az agyát
-Szereti őt Rukia?-kérdezte kétségbesetten
-Miért izgatod fel ennyire magad ezen?Csak nem...
-Én nem izgatom fel magam.Nem érdekel mi lesz vele.-mondta a szavamba vágva és mérgesen elfordult az ablak felé
Felsóhajtottam,majd felkönyököltem az asztalra.
-Ichigo a pasi már vagy 600 éves.Ha gondolod megnézheted őket együtt.Holnap lesz valami bál.

Másnap a bejárat mellett álltam és Byakuyát figyeltem,amikor belépett Ichigo Orihimével az oldalán hagyományos ünnepi öltözetben.Mögöttük jött Ishida és Chad is.
-Óh,Abarai-kun.-mondta kedvesen Inoue
-Szia Orihime.-köszöntem
-Ki kényszerítette Rukiát erre?-kérdezte rögtön Ichigo
Én Kuchiki Ginrei felé mutattam,aki épp Byakuyát oktatta ki.
-Hű,ezek mind ugyan olyanok.-mondta Ishida
Pár perc múlva feltűnt Rukia is Habekkal.Ichigoék döbbenve néztek végig rajtuk.Bottal járó vén ember volt,aki melett Rukia tűnt vagy 10 évesnek.
-Ő az új feleséged?Egyik szebb,mint a másik.-viccelődött valaki hangosan Habekkal
-Ne is mond.
-Na és elmúltál már 190-en kishölgy?-kérdezte nevetve a másik Rukiától
-Még 160 sincs.-válaszolt Habek büszkén
-Hajaj,végén lecsuknak pedofilságért.
Rukia egyre hátrébb lépet,majd egyre hátrébb,végül pedig kicsusszant a terasz ajtón.
Ichigo elindult utána,így én is,de a terasz ajtónál megtorpantam.
-Legalább megértettem,hogy miért nem beszéltél róla.-mondta Ichigo a teraszon a parkot bámulva
-Hm.
-Rukia,ugye nem fogsz hozzá menni?
Nem felelt azonnal.
-Te idióta.-mondta és felém fordult
-Igaza van.-mondtam és odaléptem hozzájuk-Ez a pasi egy vén perverz.Ráadásul már volt 5 felesége.Komolyan mit akar még egy 6.-tól?
-5?-kérdezte Ichigo,aztán Rukia fejére tette a kezét és összeborzolta a haját-Folyton bajba kerülsz te idióta.Mindig meg kell menteni,de ha épp nem megmenteni kell,akkor ellátni a sebeid.Te idióta!
Rukia kiöltötte rá a nyelvét.
-Nem is tudom ki beszél kedves mindig depressziós Kurosaki úr.Na megyek megkeresem a kaját-mondta vidáman és beindult
-Renji,mit tegyünk?-kérdezte Ichigo tőlem mérgesen
-Ne szóljunk bele,amit Ginrei mond az szent a Kuchikiknél,még Byakuya se köt bele.Nyílván Rukia se fog ellent mondani.
Ichigo csak bámult Rukia után.Látszott,hogy aggódik érte.
-Amúgy is,lassan tuti meghal.-mondtam
-Mi van a volt feleségeivel?
-Halottak. Kettő öngyilkos lett,egy a sérüléseibe halt bele,egy lepottyant a lépcsőn,egy meg szeretőt tartott és lefejezték.
-Jobb ha résen vagyunk.
Ezek külön tényleg nagyon mások már.

A bál végeztével gondoltuk teszünk egy kört a Kuchiki birtokon.Elképesztően szép volt,de a felénél Habekba és egy fiatal nőbe botlottunk.Épp intim pillanatok közepette voltak.
-Nincs több kérdésem.-mondta Ichigo
-Nem említettem,hogy nagy szenvedélye a fiatal nők?-kérdeztem
-Pont azt elfelejtetted.-válaszolta
-Jaj szegény Kuchiki-chan.Biztos keresi mindenhol a vőlegényét,közbe itt....-mondta Orihime
-Hol van Rukia szobája?-kérdezte Ishida
-A palota hátsó részében,de szerintem már alszik.-mondtam
Nevetés hallatszott tőlünk jobbra.Shinji volt az a többi vaizarddal.Kicsit berúgtak A Habekkal lévő lány a hang irányába fordult és rögtön felismertem.
-Nocsak, milyen érdekes.
-Mi?
-A csaj Linlin,Rukia szobalánya.
Erre Orihime elkezdett szipogni.
-Nem elég,hogy ilyen ember lesz a férje,de még áruló is az egyik bizalmasa.
-Menjünk.-mondta Chad tömören
Rukia szobája felé tartottunk.A szoba lányok hangos beszélgetése hallattszott ki a mosószobából.
-Jaj és emlékeztek Hisana asszonyra?Imádtam őt,olyan kedves volt és egyszerű.
-Ugyan már.Ő csak egy parasztlány volt,akinek épp mázlija volt.-mondta egyikük lekezelően
-Jaj,fejezd már be.Te is imádtad őt,csak féltékeny voltál.
-Szerintem a húga is cuki.-mondta egy másik szobalány
Rukia jött velünk szemben álmosan és ásítozva.
-Éhes vagyok.-mondta a szemét dörzsölgetve,majd egy nagyot ásítva
-Mit kér úrnőm?-pattant fel rögtön az egyik
Rukia nyílván meg se hallotta,hogy róla beszéltek.
-Ne egyél már ilyen későn.-mondta neki Ichigo,amikor odaértünk
-Azt hiszem csirkét szeretnék.-megsimogatta a hasát-Igen,csirkét.
-A füleden ülsz?-kérdezte ingerülten Ichigo-Elfogod rontani a hasad és megint hisztizni fogsz,mint múltkor
-Két csirkét kérek.-mondta mérgesen Ichigora nézve
-Te idióta.-sóhajtott
-Hagyjál.Akkor eszek,amikor akarok.
-Ezt nem szabályozza be a kedves nagyapád?-kérdezte gúnyolodva
Rukia meglepődve fordult felé,majd amint észbe kapott hasba rúgta.A szobalány egy ezüst tálcát tartott elé,amin két teljes fűszerezett csirke volt kiterítve rizzsel.
-Köszi.-mondta és levette az egyikről a mellett,majd elkezdte rágni
-Ezután tuti hányni fogsz.-morgott Ichigo
-Fejlődő szervezet vagyok.Nem hallottad a bálon?-kérdezte nevetve
-Te idióta.-mondta Ichigo mosolyogva a szokásos mondatot



                                                2. fejezet



Amióta megpillantottam 2 hete Rukiát a kezében a karddal,amit belém döfött,egyszerűen észrevettem,hogy ő szép.Szép?Gyönyörű.Túlságosan gyönyörű ahhoz,hogy megtűrjem a közelemben.Jól jött,hogy kiderült,hogy menyasszony,azt hittem elmúlik majd ez az érzés.Aztán láttam a pasit...majd láttam a pasit egy másik nővel és az érzéseim felerősödtek kiegészülve az aggodalommal.
Folyamatosan veszekedtünk Habek miatt,aminek a vége mindig az lett,hogy egyikünk lelépett otthonról,vagy szó szerint átköltözött a ház legtávolabb eső sarkába.
Egy idő után már direkt gerjesztettem a vitát,hogy a közelembe se jöjjön és ne érezzem,hogy meg kell védenem ettől a házasságtól.

Kínzásnak éltem meg,hogy Orihime kitalálta,hogy menjünk 5-en kirándulni kocsival.Rajtam kívül mindenki támogatta.Ráadásul a vezetést is megnyertem,mivel csak én rendelkeztem jogsival.Bár Orihime ült mellettem a tükörből láttam Rukiát,aki középen ült hátul.Egy ideig olvasgatott,majd játszott a telefonján,végül engem figyelt,vagyis később rájöttem,hogy a kilátást.
Orihime folyamatosan beszélt hozzám.A legnagyobb hülyeségeket.
-Itt menj le balra.-mondta a térképet bogarászva
-Biztos?Az délre visz.
-Igen.
Indexeltem és lefordultam,alig mentünk 5 percet,amikor előttünk egy hatalmas autó sor tűnt fel.
-Orihime.Kérlek add ide a térképet.
Amikor megláttam,hogy fordítva nézi,azt hittem leüvöltöm a fejét.Magamat leptem meg a legjobban,amikor halkan szóltam hozzá.
-Nem hiszem el,hogy egy hülye térképet nem tudsz kibogarászni.
-De én...
-Orihime,mond mégis mit akarsz kezdeni az életben,ha ennyi nem megy?-förmedtem rá,de máris megbántam-Kérlek cserélj helyet Rukiával.
Szó nélkül kiszállt,Rukia pedig kicsatolta az övét és átmászott a két ülés között.
-Nem leszek én sem nagy segítség.-súgta,miközben felé hajoltam bekapcsolni az övét
Az illata megcsapott.Kellemes édeskés volt.Nehezen tudtam türtőztetni magam.
-Ne aggódj,tudom merre megyek,csak maradj csöndben.-suttogtam
Ő elmosolyodott.Tudta mennyire idegesít,hogy folyamatosan pofáznak mellettem.Hiszen ő is mindig ezzel idegesített.

Nem tudtam kihátrálni,mivel elválasztott a madérvédő plexi a másik irányú úttól.Így csak mentem a megfelelő alkalomra várva.5 percenként haladtunk vagy 3 métert.
Nem kellett sok idő és Rukia bealudt mellettem.Egyenletes szuszogása teljesen megnyugtatott és már az időn se idegeskedtem.Szimplán csak vártam az alkalomra,ami nem sokára el is jött és végre kijutottam Tokió felé.
-Éhesek vagytok?-kérdeztem
-Igen.-felelte Ishida-Mégis mit gondolsz?Órák óta aszalódunk ebben a fém dobozban.
Lekanyarodtam a városban egy autós gyors kajálda kanyarulatába.
-Héj.Mit ennél?-kérdeztem és megráztam Rukiát
-Hm?-ásított
-Mit szeretnél enni?
-Van hamburger?
-Persze.De milyen menübe kéred?
-Nekem jó lesz az,amit te is rendelsz,csak legyen benne hamburger.
Kinyújtozott,amenyire a kocsi engedte,majd felhúzta az egyik lábát.Ártalmatlan mozdulat volt,mégis felcsúszott közben a kék egybe ruhája belátást engedve a belső combjára és a feneke vonalára.Ahogy ilyenkor illik,ha az ember barátnője mögötte ül és minden mozdulatát figyeli,szépen elfordultam.

Miután megkaptuk,tovább hajtottam,hogy még sötétedés előtt odaérjünk.Rukia odanyújtotta nekem a kicsomagolt hamburgerem.Meglepett,hogy ilyen figyelmes.Beleharaptam és elmorogtam egy köszit.Egészen addig nem evett,amíg én el nem fogyasztottam a kajám meg az üdítőm.

A szállodában kiderült,hogy összekeverték a szoba foglalásokat és 5 egyágyas szobát kaptunk.Egy kicsit idegesített,de aztán eszembe jutott,hogy mennyire utálok másokkal aludni.Főleg Inouéval.Folyton a számban volt a haja.
Megdumáltuk,hogy 20 perc múlva találkozunk a parton és elvonultunk a szobánkba.
Mindenki le is ért időben,kivéve Rukiát.Nélküle kezdtünk el pancsolni,de pár óra után zavart,hogy nem jelenik meg,így felmentem és bekopogtam.
-Megyek.-szólt ki,majd résnyire kinyitotta az ajtót és kikukucskált
-Nem jössz le?-kérdeztem
-De,csak kicsit pihenek.-mondta
-Biztos?
Kinyitotta teljesen az ajtót és neki dőlt az ajtó félfának.
-Igen.-keresztbe fonta a mellkasánál a kezét
A bőröndje még mindig ott állt kibontatlanul.A szoba mintha lakatlan lett volna.Aztán feltűnt egy könny csík az arcán.
-Mi a baj?
-Semmi,csak kimerültem.
Nem tudom miért,de odanyúltam és letöröltem,majd az arcánál tartottam a kezem hosszú pillanatokig.Ő pedig belesimult.A mozdulata akaratlan volt,mivel szinte azonnal elakarta kapni a fejét.Odahajoltam és finoman megcsókoltam.Megakart állítani,elakart lökni a kezével,de végül nem tette meg.Átölelt és visszacsókolt.
Szóval ő is észre vette,hogy valami megváltozott.
-Én...-kezdtem bele,miután elhúzta a fejét,de egyszerűen nem jutott semmi eszembe
-Odalent mond,hogy elaludtam.Viszlát Ichigo.-mondta és megpróbálta becsukni az ajtót
-Héj,várj!-kiáltottam a keleténél hangosabban és megállítottam
Sírva fordult vissza hozzám.
-Hagyjál.-mondta és becsukta az ajtót,majd bezárta
Nem tudtam mit kéne tennem,így végül elindultam lefelé a többiekhez.
Elmentünk kajálni,majd a parton pihiztünk estig.
-Szia Rukia!-kiabálta Orihime mellettem,miközben néztünk a naplementét
Hátra fordultam és megláttam,ahogy jön felénk integetve.Amikor odaért leült Ishida mellé és csatlakozott a csendes bámuláshoz.Velünk ellentétben egy kis nyári ruha volt rajta.
-Hol voltál eddig?-fordult oda hozzá Hime
-Aludtam.-mondta nevetve
Tudtam,hogy hazudik.Elég ideje ismerem már ahhoz,hogy felismerjem mikor hazudik,de nem tettem semmit.Így is épp elég nagy bajt kevertem azzal a csókkal.

Este nem bírtam tovább.Átmentem hozzá és megvártam,amíg ajtót nyit.
-Igen?-jött ki,majd meglátott
Nem vártam meg,amíg rám csapja az ajtót.Beléptem,becsuktam az ajtót kulcsra és megálltam vele szemben.
-Mi a baj?Furcsa vagy,amióta eljöttünk otthonról.-mondtam és megfogtam mindkét kezét
-Nincs semmi baj.
-Úgy gondolom,hogy úgy hazudsz,mint a hugaim.Iszonyat szarul.
Egyből mérges lett és megakart ütni,de én helyette elkaptam a kezét és megcsókoltam.
-Mit csinálsz?-kérdezte és megpróbált eltolni,de kevés sikerrel
Elhátráltam vele az ágyig,majd óvatosan ledöntöttem és elkezdtem a nyakát csókolgatni.Lassan lehúztam a ruháját a vállainál.Ő nem mondott semmit,csak odanyúlt a lámpához és leoltotta,de a hold fény így is bevilágította a szobát.
-Ichi...
-Hm?-kérdeztem,miközben a hasánál csókolgattam egyre lejjebb
-Szűz vagyok.-suttogta
Felé könyököltem.
-Mi?-kérdeztem
Pedig biztosra vettem volna,hogy tapasztalt.
-Haragszol?-kérdezte,miközben átölelt
Rámosolyogtam.
-Elment az eszed.Hogy haragudhatnék rád?Mit kapsz otthon,ha kiderül?-kérdeztem,majd megcsókoltam
-Kivégzést szerződés megszegésért.-mondta a csók után
Meghátráltam.
-Mi van téged mindenért kiakarnak végezni?
Ő csak elmosolyodott.
-Legjobb esetben is kitagadnak és nem lehetek többé halálisten. Szigorúak a szabályok.
-Ühüm.-mondtam és mellé feküdtem,hogy mindketten a plafont bámulhassuk
5 perc után a kis gatyában fekvő Rukiához fordultam.Megakadt a szemem a csípőjén hidat alakító nadrágján.Pont beláttam.
-Nincs rajtad bugyi ugye?-kérdeztem a szemeibe nézve
Rám nézett huncut mosollyal és megrázta a fejét.Elvigyorodtam és újból megcsókoltam,majd felé könyököltem.
Mielőtt visszafordíthatatlan lett volna dolog,muszáj volt megkérdeztem őt.
-Biztos ezt akarod?
-Ne aggódj.


Reggel összebújva keltünk.
-Jó reggelt.-mondtam rámosolyogva
-Neked is.-motyogta csukott szemmel és a takaró után nyúlt
Mivel nem tudta kitapogatni ,betakartam végül.Ő elégedett mosollyal megfordult és nekem tolta a fenekét,majd visszaaludt.
Szorosabban átöleltem és megpusziltam az arcán.
-Rukia,gyere reggelizni!-hallottuk kintről kopogással kísérve Orihime vidám hangját
Ő rám nézett.
-Egy pillanatra el is felejtettem őt.-mondta
-Sajnálom,de mennem kell.-mondtam
Felálltam és felöltöztem.Az ajtóból visszafordultam felé.
-Én...
Ő csak nézett rám az ágyról a vékony kis takaróval betakarózva. Oda mentem és megöleltem.
-A reggelinél találkozunk,jó?
-Ichigo...
-Csak gyere le.- megpusziltam és végül magára hagytam

A folyosón először körbe néztem,majd átsiettem a saját szobámba,hogy átöltözzek és lezuhanyozzak.
Amikor lementem a többiek már reggeliztek.Pont egyszerre értünk oda Rukiával.Egy laza farmer nadrág volt rajta egy toppal.
-Soha nem láttalak még farmerben.-mondtam,ő pedig csak mosolygott-Jó reggelt.-köszöntem a többieknek,amikor odaértünk az asztalukhoz
-Jó reggelt!Hol voltál este?-kérdezte Ishida
-Hát ö...-elvettem egy rizsgombocót-Sétálni.
-És merre?-kíváncsiskodott Orihime
-A város felé.Unatkoztam.De mi ez a faggatás?-förmedtem rájuk
-Csak kerestünk téged és Kuchiki-chant is.-mondta Orihime vidáman
-Én a parton voltam.A bár felé.Nem láttatok?-kérdezte Rukia
-Nem,de nem is arra mentünk.-mondta Ishida
-Bementünk a városba egy tánc előadásra.-újságolta el Hime
-És jó volt?-kérdeztem

-Szuper!-válaszolta és megfogta a kezem
Rámosolyogtam,majd folytattam az evést.Lopva Rukiára néztem,akit Ishida zaklatott a tegnap esti eltűnésével.
Gyönyörű volt még farmerban is.Boldognak tűnt és kielégültnek.Eszembe jutott a tegnap este és elmosolyodtam.
Késsel és villával ette a tojást,csak is kis falatokat.Kihúzva ült és úgy tett,mint akit érdekel Ishida kérdései,de persze ezt más észre se vette.Elképesztő,hogy eddig fel sem tűnt,hogy ő egy vérbeli nemes nő.
-Lenne kedved hozzá?-kérdezte Orihime
Rájöttem,hogy végig hozzám beszélt.
-Ne haragudj,nem figyeltem.Megismételnéd?-kértem,mire végig mesélte,hogy milyen volt a tegnapi tánc előadás,majd megkérdezte,hogy elmegyek-e vele ma este újra megnézni
-Ami azt illeti mára mást terveztem.-húztam ki magam a dolog alól
-Óh,rendben.-felelte kissé csalódottan
-Gondoltam kifekszem a tenger partra és kipróbálom a bárt.

A nap végén Orihime mellett feküdtem és azon kaptam magam,hogy Rukiára gondolok.
Óvatosan felálltam mellőle és átmentem Rukiához.Nem kopogtam,csak halkan benyitottam.A fürdőben volt,zuhanyzott.Bekukucskáltam,épp nekem háttal mosta le a sampont.Gondoltam egyet és gyorsan levetkőztem,majd halkan beléptem mellé az óriás zuhanyzóba.Átöleltem hátulról,mire ő megijedt,felsikított és elkezdett csapkodni csukott szemmel,aminek persze az lett a végeredménye,hogy elcsúszott és beverte az orrát.
-ELMENT AZ ESZED?!-üvöltötte a vérző orrát fogva
-Nem tudtam,hogy ilyen beszari vagy.Ne haragudj.Nagyon vérzik?
Elvettem onnan a kezét és rögtön vértócsa lett alattunk.A orra kicsit balra állt.
-Ó jaj.-mondtam
-Eltört?-kérdezte
-Sajnálom.-mondtam őszintén és elzártam a zuhanyt,majd hoztam egy törölközőt
Megtörölgettem,majd az orra alá dugtam.
-Elmegyünk az ügyeletre,gyere.
Felsegítettem és ráadtam a ruháját,majd felkaptam a sajátom is.
Az autó felé sietve összefutottunk Ishidával meg Chaddal.
-Mi történt?-kérdezte Ishida
-Majd elmesélem,most sietünk.-mondtam,miközben átkaroltam Rukiát siettetve a lépteit

Az ügyeleten úgy néztek ránk,mint akik mindent tudnak..A doki úgy határozott,hogy újból eltöri,hogy visszaálljon a helyére,majd rögzíti.
Megfogta az orrát.
-Vegyen mély levegőt a száján.Háromra csináljuk.
Rukia csak ült ott,mint valami kislány.Még csak kettőnél járt a számolásba,de hirtelen megrántotta a kezét és hallottunk egy roppanást.
-Hú baszd meg.-mondta Rukia a roppanás után egyből és oda akart kapni
Ez volt az első,hogy hallottam őt káromkodni.
Viszonylag diszkrét és szép kötést kapott.
-Legközelebb vigyázzanak.-mondta a doki mosolyogva


-Azt hiszik szex baleset.-mondta mérgesen Rukia a kocsiban visszafelé menet
-Ne haragudj,nem direkt volt.
Nem szólt hozzám a hotelig.Orihiméék ott vártak minket a parkolóban.
-Mi történt?-kérdezte aggúdva, miközben futott felénk Inoue
-Elcsúsztam a zuhanyzóban.
-Jaj Rukia!Nem esett nagy bajod?-kérdezte pityeregve
-Orihime eltört az orrom.Szerinted?
-És Ichigo te?-kérdezte Ishida
-Mi van velem?
-Te mért vagy csurom víz meg vér?
Lenéztem és igaza volt.Még az alsó gatyám se volt rajtam.Szimplán felkaptam a térdig érő nadrágom meg a pólóm.
-Ijedtembe sikítottam és Ichigo jött.-hazudta Rukia,mintha könyvből olvasná
Elképeztő,hogy mennyiszer képes lóvá tenni az embereket.Kíváncsi vagyok engem eddig hányszor cseszett át,úgy,hogy észre se vettem.
-Értem.-felelte Ishida
-Még jó,hogy Ichigo a szomszédod Rukia.-mondta Orihime és aggódva figyelte őt
-Azt hiszem hazakarok menni.-mondta a megszólított
-Holnap reggel indulunk,ne aggódj.-mondtam és elmentem mellette

Hazafelé Rukia ült megint elől.Mosolyogva ült be a kocsiba.
-Hogy vagy?-kérdeztem,amikor beültem mellé
-Jól.
Ott ült mellettem egy tőle megszokott egybe ruhában félig felhúzott lábbal lazán.Elfordultam körbe nézni,majd a térdére tettem a kezem.
-Rukia,eddig nem szóltam,de belátok a szoknyád alá.
Elpirulva rakta le gyorsan a lábát.
-Miért nem szóltál eddig?-kérdezte álcázott méreggel
-Orihime mögöttem ült,kiakadt volna...meg amúgy jó látvány volt.-tettem a végét mellé halkan
Ő elmosolyodott válaszként.Odahajoltam hozzá,hogy bekössem,mert persze még mindig fogalma sincs hogy kell.Gyengéden megcsókoltam közben,amit ő átkarolva viszonzott.
Amikor lecsapták a csomagtartó ajtaját gyorsan elkaptam a fejem.Szerencsére pont időben,mert szinte rögtön Ishida szállt be,majd utána Chad és végül Orihime.

Fél úton hazafelé Ishida törte meg rádió hangjával kitöltött kínos csendet.
-Nem is veszekedtetek Kurosaki.-mondta feltolva a szemüvegét
most már igazán vehetne egy jó méretű szemüveget.
-Kivel?
-Rukiával.-tette mellé Orihime mögöttem
Rukiára néztem.
-Biztos csak azért,mert alig láttam.
-Vagy lehet,hogy a végén normális barátok lesztek.-mondta Orihime boldogan gesztikulálva
-Normális barátok?-kérdezte Rukia felhúzva az egyik szemöldökét
-Tudod,béke lesz és szeretett.
Persze ha megtudnák,hogy ez a 2 napos viharszünet csak annak köszönhető,hogy lefeküdtünk én lennék a legnagyobb szar szemét,meg az utolsó senkiházi.

                                           3. fejezet




Rukia és Ichigo reggel óta egymáshoz se szóltak.Ahogy hazaértek arról a nyaralásról 1 hete máris összevesztek.Azóta folyamatosan veszekedtek.Reggel épp azon,hogy ki menjen elintézni a felbukkanó lidércet.Aztán meg azon,hogy ki küldje át a szellemet,akit kergetett.Végül délután Ichigo bejelentette,hogy öltözzünk,mert megyünk fagyizni az új cukrászdába.

Tíz perc múlva el is indultunk a cukrászda felé.Nem beszéltünk.Rukia elől ment és puffogot,mi meg kussban mögötte.Ez a gyökér már vagy 5 perce bámulta a seggét kicsit sem feltűnően....
-Bakker levennéd a szemed róla végre?-morogtam
-A gond nem én vagyok.Hanem a szoknya hosszúsága.Csak nézz körbe.
Megtettem.2 pasi ment el mellettünk és utána is fordultak.
-Bazdmeg Rukia,húzd már le a szoknyád!-üvöltöttem rá
Hátrafordult,rám nézett,majd váll rándítva tovább ment.
-Mindig ilyeneket vesz fel.
-Te meg hagyod?!-kérdeztem ingerülten
-Van beleszólásom szerinted?
A többiek már a fagyizóban vártak.Ichigo vett 3 kelyhet nekünk,majd leültünk közéjük.Ez a k*csög megcsókolta Orihimét.
-Szia.
-Szia.Át jössz ma?-kérdezte mosolyogva
-Csak este.
-Majd főzők valami finomat.
-Rendben van.Csináld azt a finom répás kaját,mint a múltkor.
Odalépett egy vadidegen pasi Rukiához és hirtelen mindenki ráfigyelt,kivéve akihez jött.
-Szia.-köszönt neki határozottan és elé csúsztatott egy citromos fagyikelyhet-Ezt neked hoztam.
Rukia felnézett rá.
-Nem szeretem a citromot.
Odahúzott egy széket mellé.
-Van egyáltalán valami amit szeretsz?
Rukia könyökölt az asztalon és eszegette a fagyiját.
-A nyugalmat,amit nem hagysz.
-Nem hiszem,hogy bárki is hagyna nyugalmat egy ilyen szépségnek.
-Na jó,ki vagy haver?-kérdeztem
Rukia felhúzta az egyik szemöldökét.
-Mit szeretnél?
-Csak egy telefonszámot,majd egy találkát veled.
-Na jó, takarodj innen!!!-üvöltött rá Ichigo és elkapta a srác gallérját az asztalon át
-Ichigo...-állt fel Inoue is és próbálta megnyugtatni,de ő nem volt hajlandó elengedi a srácot
-Meg ne lássalak még egyszer a közelébe,mert kitépem a beledet.-morogta a foga között,majd végre elengedte
-Ki volt ez?-kérdezte,amikor elment
Rukia csak tovább eszegette a fagyit.
-Azt kérdeztem,ki volt ez?!-üvöltött rá
-Ne kiabálj velem.Semmi közöd hozzá,de ha lenne is.Honnan a francból tudjam?-kérdezte feltett kezekkel értetlen fejet vágva
-Szerintem menjünk.-mondtam,amikor már az egész fagyizó minket bámult
Ichigo megragadta Rukia kezét és kihúzta egészen a fagyizóval szemben lévő park széléig.Mi inkább megálltunk a túl oldalon.
-Ki volt ez?Rukia mégis mit művelsz,amikor nem figyelek rád?
-Fejezd már be!Menj inkább haza a kis barátnőddel és hagyj végre békén!
-Fogd be!Orihime is felelősség teljesebb,mint te!
Ránéztem szegény lányra,ott állt és bámulta őket.Olyan hangosan veszekedtek,hogy hiába állt 5 méterrel odébb tőlem,így is hallotta.
Ott álltunk 4-en hallgatva,ahogy vitáznak ezek ketten az út másik oldalán.Még a parkból is figyelték páran.Végül olyan dolog történt,amire sohasem számítottunk.Ichigo mondott valamit halkan,mire Rukia elsírta magát.Ez a k*csög pedig csak ott állt zsebre dugott kézzel és bámulta őt.Aztán Rukia megindult hazafelé,Ichigo pedig utána ment.Nem mondtak semmit,simán csak elsétáltak.
-Hát akkor hazakísérünk Orihime.-mondta Ishida és 3-an elkísértük hazáig egyetlen szó nélkül
Egyikünk se tartotta fontosnak,hogy beszéljünk a dologról,hisz ők mindig veszekedtek kis szünetekkel kiegészítve.
Beszélni akartam Rukiával,így busszal elmentem a házukig.Előbb értem oda,mint ők,így bemásztam a szekrénybe és kicsit pihentem.

Arra keltem ,hogy becsapódik az ajtó és Rukia meg Ichigo kiabálnak egymással.
-Utálak te idióta!
-Az agyamra mész!Minek vagy még itt?Menj haza!-üvöltötte ez a marha
Már épp készültem,hogy megzavarom őket,amikor cuppanó hangot halottam .Lélegzet vissza fojtva hallgatóztam,majd leesett,hogy mi folyik odakint. Valószínűleg csókolóztak,vagyis arra következtettem,miután meghallottam Ichigo ágyában lévő rugók halk nyikorgó hangját.
Lefeküdtem óvatosan,hisz ha most megzavarnám őket,úgyis örökre megharagudnának. Oldalra fordultam és megláttam őket.Véletlen rosszul húztam be az ajtót.Elfordultam és próbáltam nem arra koncentrálni,hogy mi történik tőlem 2 méterre.
Egy halk sóhaj azonban teljesen megzavart ebben.Nehezen,de végül eljutott a tudatomig,hogy ezek ketten a másik ágyon,vagyis tőlem 2 méterre épp szexelnek.
Meglepve kinéztem,hogy megbizonyosodjak az igazamról.Nem láttam,csak Ichigo hátát,amint Rukia lábai átkulcsolják, a mozgásból meg a hangokból ítélve biztos,hogy jól gondoltam.
Zavaromban elfordultam és a fejemre húztam a párnát.
Figyelmen kívül akarom hagyni,hogy épp megrontják álmaim nőjét,ráadásul az egyik barátom.Aztán eszembe jutott,hogy neki ott van Orihime,Rukiának meg bizonyos értelemben Habek.Jó mondjuk Ichigo reakciója Habekra elég érdekes volt és már akkor sejtettem a dolgot,de...
Rukia nyögése zavarta meg a gondolat menetemet.Épp végeztek.
-Sajnálom,hogy eltörtem az orrod.-mondta Ichigo
-Semmi baj.
Kilestem.Rukia hason feküdve könyökölt lóbálva a lábait,míg az a szemét oldalról átkarolta.Látszatra vidámak voltak,mégis olyan érzésem volt,mint amikor vihar jön.
-Igazából ideje indulnom Orihiméhez.
Rukia hirtelen befejezte a láb lóbálást,az arcáról eltűnt az aprócska mosoly is.
-Oké,szia.-mondta ridegen és elfordult
Ichigo felállt,felöltözött és ment is az ajtó felé.
-Ne feledd a répás kaját megenni.-szólt utána Rukia gúnyosan
Amint kilépett halk sírás töltötte be a szoba csendjét.Nem tudtam mit tegyek.Tökéletesen megértettem,hogy miért sír. Ki ne sírna,ha csak úgy ott hagyják szex után,mint egy k*rvát?
10 perc múlva szüntelenül csengeni kezdett Rukia mobilja,végül felvette.
-Mi van?-szólt bele
Lélegzet vissza fojtva hallgatta.
-Semmi...-miután letette megint sírni kezdett.
Kimásztam a szekrényből és odamentem. Leültem az ágy szélére.
-Az utóbbi időben sok szar történik veled.-mondtam
Ő a mutató ujját harapdálta sírdogálva.
-Először Habek,majd egy viszony.Talán ideje lenne hazajönnöd és elmenni pihenőre átgondolni az életed.-mondtam
-Felöltözöm,összepakolnád a cuccom a szekrényből?-kérdezte halkan
Elfordulva kipakoltam a ruháit és a könyveit,majd beraktam a táskájába.

Mielőtt,még átléptünk volna a kapun hátra fordultam és láttam Ichigot hazafutni.


Otthon az udvarhölgyekkel be pakoltattam pár napi cuccot Rukiának,majd elküldtem egy fürdőbe pihenni. Ellenkezés nélkül ment.
Ahogy sejtettem Ichigo utána jött pár nap múlva.Épp a 13. osztag felé ment,amikor összefutottunk.
-Csá Renji.-mondta és elsietett mellettem
-Szevasz.Hová mész?
-Rukiához.
-Nincs itthon.-mondtam
-Hol van?
-Elment pihenni.
-Renji ne hülyéskedj.Hol van Rukia?
-Elment pihenni pár napra.
-Mikor jön?
-Nem tudom.Majd jön ha akar.
Ichigo lebámult az utcára.
-Vele ment Habek?
-Nem.Egyedül van.
-Szuper.Hol van?-kérdezte határozottan
-Titok.-mondtam és összefontam a kezeim a mellkasom előtt
-Renji,hol van Rukia?
-Nem mondom meg.
-Akkor kiszedem a szobalányokból.-mondta és elindult
Utána mentem és próbáltam meggyőzni,hogy hagyja békén,aztán amikor már nem volt más lehetőségem körbe néztem és kinyögtem azt,ami tuti megállítja.
-Hatalmas hiba volt,hogy lefeküdt veled.
Azonnal megállt.
-Honnan tudod te ezt?-kérdezte mérgesen
-Hosszú,de Rukia hibának érzi a dolgot. Hagyd békén Ichigo és menj haza.
Elbizonytalanodott. Rátette a kezét a Kuchiki birtok kapujának kilincsére,de végül inkább elsétált.

Rukia tényleg hazajött pár napon belül frissen és boldogan.Meglátogattam az első munkanapján.
-Szia.-köszönt vigyorogva
-Szia Rukia.Hogy vagy?
-Jól köszönöm és te?
-Jól.Jó újra látni.-mondtam mosolyogva-Segítsek?-kérdeztem a papír tömeget nézve a kezében
-Áh,nem kell.Habeknak viszem őket.
-Volt itt Ichigo.-mondtam,de rögtön megbántam
Rukia egy pillanatig meglepődött,majd újra elmosolyodott.
-És jól van?
-Aha.
Elkísértem Habek házáig.Közben végig beszélgettünk.Régóta nem volt ilyen boldog,jól esett látni.
-Renji.
-Igen?
-Köszönöm.-mondta
-Ugyan Rukia.A barátod vagyok.


                                            4.fejezet



3 hónapig felém se szagolt Ichigo.Még érdeklődni se érdeklődött.Szóval betudtam kihasználásnak a két alkalmat,amikor intimebb kapcsolatba kerültünk.Szörnyen szégyelltem a dolgot,de még jobban szégyelltem,hogy simán lefeküdtem vele,pedig semmi jóra nem számíthattam,hisz foglalt.
Habek mindig próbált kedveskedni nekem valami széppel ez idő alatt,hogy cserébe forró pillanatokkal lepjem meg.Persze sose tettem.A volt feleségei mind sokkal idősebbek voltak nálam,de a szeretői fele annyi évesek se voltak sokszor,mint én.Már majdnem hivatalos volt a dolog kettőnk között,amikor Ichigo ismét felbukkant.Épp csak egy nap választott el.
Mivel épp dolgoztam nem foglalkoztam vele.Sokkal érdekesebb volt a kutató munkám a hollowokról.
Na jó azért kicsit érdekelt,hogy miért jött,de nem foglalkoztam vele túlságosan.

A szobám felét tartottam este,amikor az udvarhölgyek beszélgetése zavarta meg a csendet.
-Ugyan már Linlin.Beszélj Rukia kisasszonyal.
Már ezerszer elmondtam nekik,hogy tegezzenek,ha mások nem hallják.Nem tudom miért ilyen nehéz megjegyezni.
-Nem.Biztos kirúgna vagy rosszabb.
-Ugyan már.Ő egy igazán megértő ember.Csak beszélj vele.
Hm,ez kedves.Legalább rólam jó véleménnyel vannak.A legtöbb Kuchikit utálják,köztük is a legjobban Hanát,Ginrei lányát.
Beképzelt,arrogáns nőszemély volt,aki belecsöppent a jóba és teljes mértékkel kiélvezi.
Linlin végül kilépett,de amint meglátott megijedt.
-Mi a baj?-kérdeztem
-Beszélhetnénk asszonyom?
-Persze.
-Szóval...én terhes vagyok.
-Gratulálok.-mondtam mosolyogva,bár ez nem volt számomra újdonság,hisz láttam a gömbölyödő hasát
-Habek úrtól.-tette mellé halkan,én pedig meglepődve néztem
-Óh te jó ég Linlin.Elment az eszed?
Ő elsírta magát,így megvigasztaltam,majd finoman aludni küldtem.Tovább indultam.

-Kurosaki Ichigo nem hiszem,hogy ez egy jó ötlet.-hallottam bátyám hangját
A falhoz lapultam és kinéztem a sarok másik felére.Ichigo és Byakuya beszélgettek.
-Te se akarod,hogy rosszabb vége legyen Byakuya.Gondolj csak bele.Hagynád meghalni?
-Akkor sem vagy elég nemes hozzá.
Nemes?
-De a Shiba család a legnagyobb ranggal rendelkező család a Rukongaiban.
-Még sincs akkora hírnevük,mint a Lélektovábbképző Akadémia igazgatójának.
Szóval Habekről van szó.De mi köze a Shiba családhoz?
Eszembe jutott Kaien uram.Elmosolyodtam,majd rögtön el is szontyolodtam.
Nem hallgatóztam tovább.Úgy csináltam,mint aki véletlen megy arra.Kiléptem és ők rögtön elhallgattak.
-Jó éjszakát.-mondtam és elmentem mellettük
-Jó éjt.-mondta Ichigo
-Jó éjszakát Rukia.-felelte a bátyám
Bementem a szobámba és lefeküdtem aludni.Egy kopogás zavart meg.
-Ki az?-kérdeztem álmosan
-Ichigo vagyok.
Rögtön kipattant a szemem.
-Mit szeretnél?-kérdeztem felülve,mire ő úgy vette,hogy bejöhet
-Szia Rukia.Rég találkoztunk.
-Szia.
-Hogy vagy?-kérdezte
-Jól,köszönöm.Te?
-Megvagyok.
Csendben figyelt engem.
-Szóval...szeretnél még valamit?-kérdeztem
-Szerintem egyáltalán nem volt hiba,hogy lefeküdtünk.-nyögte ki
-Mi?
Beljebb lépet és becsukta maga után az ajtót.
-Azt mondtam,hogy nem volt hiba,hogy lefeküdtünk.
-Fáradt vagyok.Szeretnék aludni.-mondtam
-Figyelj.-leguggolt mellém és megfogta a kezeim-Elfoglak venni feleségül.
Teljesen ledöbbentem és kirántottam a kezeim a kezéből.
-SEGÍTSÉG!-kiabáltam,mire fél másodpercen belül berontott egy szobalány hadsereg
-Mi történt?
-Felébredtem és itt volt.-mondtam mérgesen Ichigora nézve
A szobalányok kirángatták a szobámból,majd becsukták az ajtót.Ichigo közbe próbált hozzám beszélni,de nem figyeltem oda.

Másnap beültem a hivatalos egyeztetésre. A bátyám mellé.
-Szóval úgy gondolom,hogy a dolog véglegesíthető.-mondta Ginrei
- Én meg úgy,hogy nem.-Ichigo lépett be és leült az egyik szabad helyre
A szoba meglepetten nézett rá,kivéve a bátyám.
-Előnyösebb alkut akarok ajánlani.
-Ez ki csoda?-fordult Byakuyához Ginrei
-A neve Kurosaki Ichigo,helyettes halálisten.
-Mit akarsz itt?-förmedt rá Habek
-Úgy döntöttem,hogy én fogom elvenni Rukiát.
A szoba megdöbbenve hallgatott el.
-Micsoda pimaszság.-mondta Hana és tovább legyezte magát
-A Shiba család tagja Kurosaki Ichigo,pontosabban Shiba Ishin egyetlen fia.
-Az a Shiba Ishin?-kérdezte Ginrei Byakuyától
-Igen,aki elvette a quinci Masakit.Egy fiúk van és két lányuk.
-Menj el Ichigo. Hagyj békén.-mondtam a velem szemben ülő majomnak
-Fogd be Rukia.Ebbe semmi beleszólásod.
Leesett az állam.Ezt a bunkót!
-Még át kell gondolnom.-mondta Ginrei és felállt
Mint eladó sorban lévő nemes nőnek most nem volt beleszólásom.Maximum megkérhettem volna Byakuyát,hogy beszéljen a nagyapjával,hogy ne Ichigot válassza.Byakuya azonban Ichigo pártját fogta.

-Mit akarsz tőlem?-támadtam le odakint
-Megmentelek egy borzalmas haláltól.Ismét. -mondta mérgesen
-Menj haza.Nincs szükségem rád!
-3 rohadt hónapig ötleteltünk a barátainkkal,hogy hogy mentsünk meg téged.Ne hisztizz és fogadd el!
-De nekem nincs szükségem a segítségetekre!
-Talán egy ilyen öreg ember mellett akarsz meghalni?Áh értem már honnan fúj a szél.Lefeküdtél vele és élvezted mi?
-Te idióta!-kiabáltam vele elképedve,amint észbe kaptam
Leültem a lépcsőre,ő pedig mellém ült.
-Ne haragudj.-mondta halkan
-Nem feküdtem le senkivel.
Rajtad kívül... gondolatban szomorúan.
-Tudom,csak...
-Mi van Orihimével?-kérdeztem a szavába vágva
-Jól van.
-Mármint...szóval...
-Ja,igen,még együtt vagyunk,de beleegyezett a dologba.
-Szóval nem zavarja,hogy egy másik nőt akarsz feleségül venni.-grimaszolva bólogattam
-Nem.Leültem vele megbeszélni,hogy ez az egész csak arra megy ki,hogy ne gyilkoljon meg ez a barom és hogy ettől még én vele maradok.
-Értem.
-Pár nap múlva átjön meglátogatni téged. Értékelném,ha nem szólná...
-Hogy megcsaltad?-kérdeztem belé fojtva a szót
-Nem erre gondoltam,de igen azt is megköszönném.
-Oké.
-Köszönöm.
-Nem miattad teszem.Ez engem minősít.-mondtam
Habek rontott ki ordibálva.Elsétált mellettünk és a sárga földig hordott.
-Kell a francnak amúgy is ekkora szajha. Idióta Kuchikik!
Ichigo elmosolyodott.
-Szóval mostantól az én menyasszonyom vagy.
-Idióta.-felálltam és átsétáltam a szobám felé,de egy udvarhölgy nekem jött
-Sajnálom.-mondta halkan
-Minden rendben?-kérdeztem
-Persze asszonyom.-mondta,de miután tett egy lépést megingott,előre borult,így elkaptam
Az ölemben tartottam a fejét.Szürkés volt a bőre és az arca megnyúlt.Ichigo odajött.
-Mi a baj?
-Azt hiszem nincs jól.-feleltem
Vett egy mély akadozó lélegzetet,majd hirtelen ki fújta.
-Héj.-szólítottam meg,de a nevét nem tudtam,hisz ő Hana szobalánya volt
Nem válaszolt,így a kezem az orra elé tartottam.Nem lélegzett.
-Óh,te jó ég. Meghalt.-mondtam ijedten
-Na ne viccelj. Az előbb még járt.
Ichigo is megnézte a nyakánál.
-Azonnal tedd el.Szólok Byakuyáéknak.
Besietett és Byakuyával meg Hanával tért vissza.
-Mi történt?-kérdezte Hana
-Hát nem tudom.Rosszul lett és fel perccel később meghalt.

Délután kint ültem Ichigoval,amikor Linlin a falnak támaszkodva lépkedett felénk vizes korsót cipelve.Már hatalmas pocakja volt.Persze pénz támogatáson kívül nem tudtam neki segíteni,hisz Habek letagadta a dolgot.Sajnos nem várt rá más,mint egyedüli anyaság.
-Jól vagy?-kérdeztem,mire ő bólintott
-Igen kisasszony.Semmi bajom.-felelte végül lassan
Tovább lépkedett.
Estére meghalt két halálisten.Hirtelen távoztak az élők sorából.Tisztek voltak az első osztagban és bevetésről érkeztek vissza.Ginrei azonnali tanácsülést hívott össze a birtokon.Mindenkinek részt kellett vennie,aki ma a birtokon tartózkodott,így Ichigo is elkísért.Bár amúgy is mindenhova követett reggel óta.

-Járvány tört ki Rukongaiban.-mondta a teraszról nekünk Ginrei-A járvány hirtelen halállal végződik.Eddig 6 halott van a mi közvetlen környezetünkben.A szolgálók azonnal térjenek haza és a járvány lefolyásának a végéig ne is jöjjenek vissza.
Ellenkezés tört ki,de végül a szobalányokon kívül mind elment.Már csak a szűk családi kör volt ott.
-Hana te a Téli Palotába mész egyedül.Pakolj össze.Samanuske te a Tavaszi Lakban fogsz menni,szintén egyedül.Én a hegyek közti pihenőbe fogok visszavonulni.Kurosaki Ichigo haza tér az Emberek Világába.A többiek itt maradnak.
-Rukia neked miét kell itt maradnod?-kérdezte Ichigo rögtön
-Mert nem szoktam soha itt hagyni a Birtokot.Byakuya se.Semmilyen körülmény között nem megyünk sehova.
-Milyen járványról van szó?-kérdezte Hana Ginreitől
-Az angol izzadásról.A továbbiakat pakolás után beszéljük meg.-mondta szigorúan az öregember
Elsétáltam a szobámig,ahol Lilinbe és egy másik szobalányba futottam bele.Linlint támogatta,így odasiettem és segítettem neki.
-Mi történt?
-Ne!Ne jöjjön közelebb asszonyom!Elkaptam a kórt.-tört zokogásba ki
Térdre rotyott,majd zokogott a padlón hisztérikusan,hogy megfog halni.Próbáltam megnyugtatni,de nem sokat segített.
-Rukia,gyere már.-húzott Ichigo
-Nem látod,hogy rosszul van?-kiabáltam rá
Nem tudtam megnyugtatni,így jobb ötlet híján leöntöttem egy kancsónyi vízzel.Rögtön elhallgatott.
-Saj-sajnálom.-mondta szipogva
-Menj haza.Pihenj le.-mondtam
-Elkísérem.-ajánlotta a másik lány
-Rendben van.Ichigo te pakolj.Menj haza.


                           5.fejezet





Ott hagytam Rukiát,de csak,mert másnap vizsgám volt.Ellenkező esetben eszembe se jutott volna ott hagyni,hogy ápolgassa a beteg embereket,mint egy bolond.Túlságosan a jószívű velük,bezzeg engem folyton felrúg.

Már túl voltam 3 vizsgán.Matekon,törin és irodalmon.Hátra volt az idegen nyelv.Pont arra tanultam,amikor Renji betört a szobámba.
-Szevasz.-köszönt
-Szia.Hát te?-kérdeztem
-Gondoltam jobb,ha átjövök.
-Mi a helyzet odaát?
Hallgatott,így felé fordultam.
-A Lelkek Világa kísértett város lett.Az utcán halott embereket raknak ki bezsákolva,hogy este meggyújtsák őket a fertőzés csökkentésének reményében.Mindenki pásztorfű főzetet iszik,de nem sokat segít.Hullanak,mint a legyek.A Gotei 13 ember mennyisége kevesebb,mint a felére csökkent.A Mizushima nemesi család gyakorlatilag kihalt.Habek is haldoklik.Ha ő meghal,nem marad több élő Mizushima.
Letettem a tollat.
-Rukia hogy van?-már előre féltem a válaszától
-Byakuyával otthon van.Annyit tudok az őröktől,hogy senki nem mehet a közelükbe.Nem láttam őket a járvány kitörése óta vagyis de.-mondta elgondolkodva-.Rukiát 3 napja láttam ellovagolni az utcán csuklyás köpenyben.Igen csak gyors volt,szóval gondolom jól van.
-Tud lovagolni?-kérdeztem meglepődve
-Te jó ég még ezt se tudtad?-mondta lenézően
-Mit szokott még odaát csinálni?-érdeklődtem
-Tök jó,hogy egy olyan nőt akarsz elvenni akiről szart se tudsz.Rukia szeret lovagolni,bár csak Csillagon,mert a többihez túl alacsony.Rendszeresen krokettezik Byakuyával.Eljár templomba,amit amúgy rohadtul utál.Néha zongorázik és énekel,de ezeket sem szereti.
-Akkor minek csinálja?
-Mert nemes.Valamit tudnia kell,hogy sznob lehessen.
-Igazából azt hittem egész nap csak dolgozik.
-Mert általában tényleg csak azt csinálja.
-Meddig maradsz?-kérdeztem végül
-Egy ideig.
-Holnap vizsga után rögtön átmegyek.-mondtam
-Minek?
-Megnézem mi van Rukiával.Nem vigyázz magára eléggé.

Miután megírtam a vizsgám,összepakoltam egy kis cuccot és elmentem Uraharához.Nehezen,de átengedett.Renji végül elkísért.
A Lelkek Világába gyakorlatilag kihalt.Mindenhol rothadó holttestek feküdtek,alattuk pedig szenes csontváz darabkák hevertek.
-Te jó ég.-mondtam és meglepődve sétáltunk végig a főutcán
Az állatok az emberek húsából ettek.Megvadult macskák és kutyák támadtak egymásra a friss étel reményében.
Senki nem volt az utcán. Bezárkóztak.
-Hogy fogunk bejutni?
-Van őrség?
-2 napja meghaltak,de leláncolták a kapukat.
-Akkor bemászunk.-feleltem lazán,mintha nem is azt figyelném,ahogy fel gyújt egy öregasszonyt egy alig 8 éves kislány
-Kurosaki-kun!-halottuk a kiabálást mögülünk
Apám volt az Ishidáékkal.Bevártuk őket.
-Gondoltam jól jön egy kis orvosi segítség.-mondta apám
-Meg amúgy sem kéne átjönnetek egyedül ilyen kritikus helyzetben.-mondta Ishida feltolva a szemüvegét
Elmosolyodtam a tudaton,hogy ilyen jó fejek a barátaim meg az apám.

Átmásztunk a kerítésen és a ház felé futottunk.Rukia épp befelé sétált.
-Rukia!-kiabált neki oda apám és gyorsabban futott,mint bármelyikünk,hogy megölelgesse,amit persze megakadályoztam
-Hát ti?-kérdezte szemöldök ráncolva
-Hogy vagy?-támadtam le a vállánál rángatva
-Most már fáj a vállam,de amúgy jól.Miért?
Elindult a szobája felé,így követtük.
-Byakuya?
Megállt.
-Hát ő...
-Mi van Byakuyával?-vágott a szavába Renji
-Ő jól van.-felelte egy lila kimonós nő,aki szörnyen hasonlított Rukiára
-Nos ő a nővérem,Hisana.-mondta Rukia,majd elköhintette magát,mire mindenki rá figyelt
-Jól vagy?-kérdezte a nővére
-Nem lehet köhögni?-kérdezte Rukia morcosan
-Ishin?-kérdezte Hisana-Óh,te jó ég.Tényleg te vagy az!Szia!
Odarohant hozzá nagy vidáman és megölelte.
-Szerbusz Hisana.Azt hittem meghaltál.-felelte apám mosolyogva
-Óh,ő a fiad?-jött oda hozzám és akárcsak Rukia az első találkozásunknál ,az államnál fogva forgatta a fejem és megnézegetett-Elképesztően hasonlít a Shiba család férfi tagjaira.
-Tudom.
Rukia elindult a szobája felé,de hirtelen összeesett,így ellöktem Hisana kezét,hogy eltudjam kapni.Nem volt eszméleténél.
-14 órája beteg. -mondta a nővére-A cselédtől kapta el.Eddig egészen jól viselte.
Nyugodtan mesélte el.
-Mi a francért nem mondtad?-kiabáltam rá,mire megjelent Byakuya
-Ez nem egy olyan típusú betegség Kurosaki,ami ellen lehet tenni valamit,ha valaki elkapja.-mondta higgadtan-Úgyse tudnál mit tenni az életéért.
-Szerbusz Byakuya.-köszönt apám neki
Beszélgettek,de én nem figyeltem rájuk.Rukia bőre szürke volt és az arca is élettelen.
-Gyere.-mondta kedvesen Hisana,miután a vállamra tette a kezét és előre ment
Követtük.Rukia szobájába ment.Miután kinyitotta az ajtót teljesen ledöbbentem.Egy hatalmas francia stílusú ágy volt benne és két szekrény.Eddig egy futon volt a szoba közepén és kész.
-Fektesd le,de ne engedd,hogy elaludjon.Az alvás halálos ennél a betegségnél.
Befektettem az ágyába és betakartam.Apám borogatást készített neki,Orihime pedig vizet hozott,hogy ha felébred tudjon inni.
A többiek kimentek,én pedig befeküdtem Rukia mellé,hogy halljam,hogy ha felébred.
Kintről be hallatszott a beszélgetés.
Hisana elmesélte,hogy mit keres itt.Elmondta,hogy a betegségből ugyan kigyógyult,de utána Ginrei elakarta küldeni,így Byakuya úgy döntött,hogy választ neki egy biztonságos helyet a Rukongaiban,ahol bármikor meglátogathatja bárki tudta nélkül.
Rukia ébredezni kezdett.
-Szia.-mondtam
-Mi történt?
-Elájultál.Kérsz vizet?
-Igen.
Felültettem és megitattam.
-Miért nem szóltál,hogy beteg vagy?
-Csak aggódtál volna,amúgy is gondoltam túl élem valahogy.Eddig sétálni voltam és semmi bajom nem volt gyomorfájáson kívül.
-Rukia...-magamhoz öleltem,de ő eltolt
-Elfogod kapni.
-Fogd be.
-Fáradt vagyok.-mondta
-Gyere,menjünk ki levegőzni.
-Picit alszom,majd utána.
-Rukia ne aludj.
Már csukva volt a szeme és szinte aludt.
Felráztam és kivittem a többiekhez. Leültem a lépcsőre és őt a lábaim közé ültetem,úgyhogy a lábait átraktam a combomon és az arcát a mellkasomhoz döntöttem.
Fél percenként elakart aludni,így mindig rázogattam.
-Ichigo.-szólalt meg fél óra múlva
-Mondjad.-időközben rátettem az állam a fejére
-Összenyomsz.
-Mi van a 4. osztaggal?-kérdeztem Renjitől
-3 napja feloszlott.Maradt 4 emberük a kapitányon kívül.Rendkívüli helyzet miatt Unohana kapitány hazaküldött mindenkit és ő maga is bezárkózott. Lebetegedett,de még él.
-Rukia,ne aludj.-szóltam rá újból és megráztam,de nem kelt fel rá
Hisana fejére tett egy vizes törölközőt és megcsipkedte az arcát,mire rögtön felkelt.
-Egyre nehezebb lesz ébren tartani.Készítek kávét neki.Te is kérsz?-kérdezte halkan közel hajolva hozzám
Kicsit elpirultam.Nem szoktam hozzá,hogy Rukián kívül valaki magától hatoljon be a személyes terembe.
-Nem,köszönöm.
-Gyere Rukia.-mondta Hisana és megfogta a kezeit,majd felállította és elvitte
Utána akartam menni,de apám megállított.
-Beszélnünk kell.
-Mi az?-kérdeztem
-Ichigo ez a kór elég komoly.Már egyszer végig ment a Lelkek Világában a peremvidéken.Onnan szedte össze Hisana is,amikor Rukiát kereste piciként.
-Jól van.-mondtam és álltam volna fel
-Várj.Nem elég,hogy nem hagyod aludni.Jobb lenne,ha elmennénk a 4. osztag központjába néhány dologért,ami segíthet.
-Miért nem visszük haza?
-Erre otthon sincs gyógymód.Maximum antibiotikumot tudnék neki hozni otthonról.
-Akkor tedd azt.Én nem kísérlek el.Mi van ha meghal,míg távol vagyunk?
-Elmegyek én veled.-mondta Byakuya-Használjuk a saját Senkai kapunkat.
-Hozzatok zsályát és pásztorfüvet is.-mondta Hisana,miközben felém tartott átkarolva támogatva Rukiát
Egyre rosszabbul nézett ki.Aggódtam,hogy közeleg a vég számára.Odasétáltam hozzá és felvettem,mint egy hercegnőt.Ő szó nélkül hozzám bújt.
-Fáradt vagy még?-kérdeztem
-Nagyon.-suttogta és belekapaszkodott az egyenruhámba
-Szeretnél sétálni egyet?
-Nem.
-Akkor játszunk valamit.
-Nem akarok.
-Nézhetnénk egy filmet.
-Nem.
-Akkor vacsorázzunk.-ajánlottam,mert más ötletem nem volt
-Nem.Rakj le.Most.
Az arrogáns stílusa miatt leraktam a fal mellé,hogy megtudjon kapaszkodni.Fél percenként haladt előre egy lépést,én pedig mellette mentem.
Hisana szerint ha túl él 1 napot,akkor nem fog meghalni.Most tartottunk 16 óránál és rettenetesen az volt az érzésem,hogy Rukia nem éri meg a holnapot.
-Ne vegyelek fel?-kérdeztem,mire ő szomorúan rám nézett.
Haladt vagy másfél métert szegénykém. Felém nyújtozkodott így átkaroltam és felemeltem.
-Hova szeretnél menni?
-A szobámba.
Átkulcsolt a lábaival és megölelt a nyakamnál. Elkezdett sírni,így simogattam a hátát.
A szobájában lefektettem az ágyra és ő összegömbölyödött.
-Ne bőgj.-mondtam és leültem mellé
-Utálok beteg lenni.
-Senki sem szeret beteg lenni.
-De én még nem voltam soha beteg.-mondta
-Soha?-meglepődve néztem rá
-Soha.
-Nátha?
Nemet intett a fejével.
-Ez igen.Nem csoda,hogy így ledöntött a lábadról.
Ez adott némi reményt.Végülis ha eddig nem volt soha beteg,akkor erős az immunrendszere és túl élheti.
-Rukia.-szólítottam meg kis idő után a mögöttem fekvő beteg törpét
-Igen?
-Szeretlek.
Soha nem mondtam még neki,pedig már egy ideje így éreztem iránta.
-Én is szeretlek.-mondta a vele szemben lévő falnak,én pedig elmosolyodtam és felé fordultam,hogy megsimogassam
-Te hiszti zsák.-mondtam,amikor már háton fekve feküdt és engem nézett
-Ezért még később számolunk.-mondta
Lehajoltam,hogy megcsókoljam,de megállított.
-Aggódom,hogy elkapod.
-Ne aggódj.
Elvettem a kezét és adtam neki egy arcra puszit.
-Kicsit itt hagylak,de ígérd meg,hogy nem alszol el.
-Rendben.
Csak wc-re mentem,de a hülye ház másik részében volt,így legalább 5 perc volt,míg visszaértem.
Orihime volt Rukia mellett.Valamiről beszélgettek,így hagytam őket kettesben és megkerestem Hisanát.A konyhában ügyködött valamit.
-Mit csinálsz?
-Vacsit.-felelte és felvágta a sushit tekercsekre
-Aggódom,hogy meghal Rukia.
Felém fordult.
-De miért?
-Nagyon kimerült.Fáj a hasa.Néha vért köhögött.Hátra van még 8 óra és gyakorlatilag folyamatosan romlik az állapota.2 órája vagyok itt és azóta gyakorlatilag élőhalott lett.
-Beszélgettem Orihimével.Elmondta,hogy ő a barátnőd.-váltott témát
-Igen.
-Byakuya meg,hogy te vagy Rukia vőlegénye.Szóval,hogy is van ez?-kérdezte,majd felhúzta az egyik szemöldökét
-Nem engedhettem,hogy Rukia egy olyan vénség 6. felesége legyen.Ennél jobbat érdemel.
-Óh igen?-kérdezte és visszafordult tálalni a vacsit
-Most arra utalsz,hogy a húgod nem érdemel meg ennyit?
-Nem.A kérdésem arra vonatkozott,hogy komolyan ezért tetted-e.
-Igen.
-Rukia nem így mesélte a kapcsolatotokat.-mondta halkan
-Jézusom Hisana,nyögd már ki.Mit akarsz mondani?
-Szerelmes vagy a húgomba?-kérdezte felém fordulva ez a Rukiánál is kisebb manó
-Nem!-tagadtam rögtön
-Akkor menj el és ne pátyolgasd a húgom.Már csak az kell,hogy miattad veszítse el a reményt.-mondta és elment mellettem egy tálcányi kajával
Hűha,ez a nő rosszabb,mint Byakuya,pedig milyen szerénynek tűnik.
Utána mentem.
-Hisana.
-Hm?
-Mit mondott neked Rukia?
-Mindent elmesélt.-mondta a minden szót kihangsúlyozva
Megfogtam a vállát,mire ő megállt és hátra fordult.
-Szeretem őt.Ő is engem.De nem fogom fel rúgni az ottani életem.-mondtam
-Mármint a másik barátnőddel kialakított életed?Azt a szegény lányt le se tojod.-mondta,majd elfordult-Jön Byakuya.
Nem láttam semmit,majd hirtelen tényleg megjelent apámmal.
-Majd te is megtanulod ezt,ha 70 éve vagy házas.-mondta vigyorogva a döbbent képem láttán
- Hol van Rukia?-kérdezte apám
-A szobájában.
Orihime még mindig bent ült és vigyázott rá.Rukia nem válaszolt,nem is mozgott, a plafont bámulta mereven.
-Kérlek hozz vizet Hisana.-mondta Byakuya
Rukiába tömtek 2 fájdalom csillapítót,meg 1 antibiotikumot.
-Köszönöm.-mondta
-Most már csak nem szabad aludnod úgy 6 órán keresztül még.Jobb,ha veszel egy hűtőfürdőt .Legalább leviszi a lázad.-mondta apám,miközben a homlokán tartotta a tenyerét
-Előkészítem a vizet.-mondta Hisana
-De apa ,az nem fog neki fájni?-kérdeztem,mivel a tapasztalataim alapján rettenetesen égeti a bőrt
-De,de akkor is kell.
-Rendben van.
A karjaimba vettem a törékeny kis testét és kivittem a dézsához,amit Hisana megtöltött hideg vízzel és óvatosan beleraktam ruhástul.
-Ez kurva hideg.-mondta halkan csukott szemmel
A nyakáig ellepte a jeges víz.Sajnáltam őt,így amint elmentek a többiek szájon pusziltam és átöleltem.
-Most már kijöhetek?-kérdezte halkan
-Lassan ki,jó?
Elengedtem őt és leültem a dézsa mellé,hogy rátudjak könyökölni a szélére.Rukiát figyeltem.A bőre hófehér volt végre.Egész jól nézett ki a vizes kimonóban betegen.

Este nem tudtam pihenni,de Rukiára se kellett vigyáznom mivel épp vacsizott.Ültem a teraszon és bámultam a kertet,amikor leült mellém Hisana.
-Szia.-mondta
-Szia.
-Byakuya azt mondta,hogy kérjek bocsánatot tőled,mert bele szóltam az életedbe.
Elmosolyodtam.Nem bírtam megállni,hisz olyan aranyos,ahogy durcizik,mert ráparancsolt a férje,hogy kérjen bocsánatot.
-Nem vettem zokon.
-Pedig komolyan gondoltam.
Jó ideig csendben ült mellettem,majd ismét megszólalt.
-Van két gyerekem.
Meglepődve rá néztem.
-Az egyik 10 éves,a másik 3.A nagyobbikat Ayaménak hívják és pont akkor fogant meg,amikor én is izzadásban szenvedtem.-mesélte tovább
-És a másik?
-Aitonak hívják.Nála inkább csak megszenvedtem a terhességet. Aggódom,hogy elkapják,így nem hoztam magammal egyiket sem.
-Byakuyától van?
-Persze.Hogy kérdezhetsz ilyen hülyeséget?Az,hogy itt hagytam a Kuchiki családot nem azt jelenti,hogy a férjem is elhagytam.
-De miért meséled ezt el nekem?-kérdeztem és az épp lemenő Napot figyeltem
-Légy kreatív,ha arról van szó,hogy fent kell tartanod.Még 3,5 óra.-mondta,majd felállt és elsétált

Elgondolkodtam és rögtön leesett,hogy hogy értette ezt a kis mesélni valóját,meg a jó tanácsot.
Bementem Rukia szobájába ezen gondolkodva.
-Köszi,hogy figyeltél rá.-mondtam apámnak
-Ott a kávéd.Hisana hozta.Megyek aludni,ha van valami szólj.
-Jól van,köszi.
Befeküdtem mellé.
-Mit ettél?-kérdeztem
-Kekszes alma pürét jégkocka darabokkal.-felelte halkan
Felém fordítottam a fejét és megcsókoltam,közben benyúltam a kimonója alá és letaperoltam a mellét.
-Mit csinálsz?-kérdezte
-Túl élek veled még 3 órányi ébren létet.
Kikötöttem a pántot és szét hajtottam a kék anyagot a felső testén.Csak egy aprócska bugyi volt rajta.Újból megcsókoltam őt és közben óvatosan levettem a bugyiját.
-Biztos,hogy ez jó ötlet?-kérdezte a plafont bámulva
A bőre jég hideg volt a fürdőnek köszönhetően,de kellemes alma illata volt.Beleharaptam a nyakában,miközben kézzel előkészítettem a terepet.
-Áú.-mondta
-Ne haragudj.Amúgy igen.Ez egy szuper ötlet.




                             6. fejezet


A világon én voltam a legboldogabb,amikor Kurosaki-kun elhívott randizni,majd megkért,hogy legyek a barátnője.
Amióta elment Kuchiki-chan, senkit nem engedett magához komolyan közelebb.A többiekkel megértettük.Mindenki tudta,hogy Ichigo mi mindent tett meg ezért a városért és mi mindent veszített el értünk.Az is egyértelmű vált a többieknek,hogy Rukia nem csupán az osztálytársa,vagy egy barátja,hanem az igazi társa,aki védi a hátát minden esetben.
Tatsuki egyszer mondta is,hogy gyanakodott is rá,hogy köztük több van,de ő azt hitte járnak.Nem gondolta volna,hogy igazából a társa.
Őszintén megvallva én a mai napig sejtem,hogy köztük a társnál is több volt.Sose kérdeztem rá,nem is akarok.A tudat zavaró,de így is boldog vagyok,hogy én vagyok a barátnője már 8 hónapja,2 napja és 12 órája.
Akkor sem estem kétségbe,amikor Rukia visszatért és visszaadta az erejét.Megértettem és osztoztam a boldogságában.
Aztán amikor elmentünk kirándulni és minden megváltozott.
Először az autópályán tűnt fel a dolog.Összevesztünk,így hátra ültem.Ichigo megbámulta Rukiát.Nem csak úgy simán,hanem végig pásztázta a teste minden szegletét,majd feltűnt neki,hogy hátul ülök és elkapta a tekintetét.
Aztán reggel épp felugrottam valamiért a szobámba és megláttam,ahogy Ichigo az előző napi ruhájában kijön Kuchiki-chan szobájából.
Egyértelműen hazudtak mind ketten a dologról.
Másnap reggel indulásnál a bőröndöm pakolták be,amikor megláttam az oldalsó tükörben,ahogy Ichigo megcsókolja Rukiát,majd átdugja a szájába a nyelvét.Nem volt több kétségem az előző napi estével kapcsolatban.Tudtam jól mit csináltak.

Aztán egy nap Ichigo előállt a kupak tanácskozáson azzal,hogy elveszi Rukiát. Először mindenki meglepődve nézett rá,aztán elmagyarázta a dolgot.Akkor már kerek 3 hónapja nem beszélt vele,mégis minden percét arra szánta,hogy ki juttassa a bajból.Persze a Kuchiki család előnyösnek vélte a házasságot,így engedélyezték.
Miután Rukiával hivatalosan is jegyespár lettek odaát ,leült velem megbeszélni.Azt mondta,hogy ez semmiben nem befolyásolja a mi kapcsolatunk,meg,hogy minden oké lesz,ez csak egy színjáték...de nem hittem neki.Azok után,hogy a mellettem lévő szobában szexelt vele a kiránduláson,majd elhallgatta nem hittem neki.Viszont a szerelem nagy úr.Nem hagytam el még ezek után sem.

A pohár akkor telt be,amikor Kuchiki-chan beteg lett.Tényleg a halál szélén volt és megértettem,hogy Ichigo babusgatja,de amikor a wc-ről jövet Rukia szobája előtt elhaladva azt kell hallanom,hogy gyakorlatilag szét k*félik az ágyat már én is elgondolkodtam.
Csak álltam és gondolkodtam őket hallgatva.
-Sajnálom.-mondta Hisana mögöttem
-Mit?-kérdeztem
-Ami az életeddel történik.
Elsétáltam csendben a szobám felé és ott a sötétben gondolkodtam tovább.
A szerelmem képes egy beteg,szinte halott nővel együtt lenni helyettem.Egy olyan nővel,aki bár gyönyörű,de nem sok női testrésszel rendelkezik.
Elkezdtem sírni és reggelig abba se hagytam.Olyan hülyeségeken gondolkodtam,hogy hiába vagyok már majdnem egy éve a barátnője velem sosem volt olyan közvetlen,mint Rukiával.Arról nem is beszélve,hogy nyílvánvaló volt,hogy jó ideje lefekszenek egymással,míg velem bő 3-szor tette meg a kapcsolatunk elején,majd közölte,hogy neki erre igazából nincs is igénye.Erre lefekszik egy olyan nővel,aki a halál szélén van.Nem értem a logikáját.Jó persze Kuchiki-chan nyílván sokkal tapasztaltabb nálam,de azért én is igyekeztem.De akkor is majd 130 év előnye van.
Úgy aludtam el reggel,hogy amint hazamegyünk szakítani fogok vele.


Otthon a kedvenc kávézónkban akartam neki elmondani a dolgot,de átölelt és nem tudtam megtenni.Csak találkozgattunk és csináltuk,amit a párok szoktak.Már-már azt hittem,hogy minden rendben lesz.
Élveztem,amíg Ichigo el nem felejtette a találkánkat és ment helyette inkább a Lelkek Világába,hogy meglátogassa Rukiát.
Ishida jött szólni,mivel látta,hogy magányosan ülök a kávézóban.
-Sajnálom Orihime.-mondta együtt érzően
-Semmi baj.-rámosolyogtam
-Már te is rájöttél,hogy viszonyuk van,nem?-kérdezte
-Egy ideje már tudom.-kavargattam a kávémat mosolyogva,mintha nem is arról társalognánk,hogy a barátom megcsal
-Akkor miért nem teszel ellene?
-Ugyan már Ishida.Mit tehetnék?
-Elhagyod?Te ennél jobbat érdemelsz!
Megfogtam a kezét,ami az asztalon volt,hogy észbe kapjon és ne kiabáljon.
-Nem számít.
-De hisz feleségül fogja venni Rukiát.
-Majd egyszer.
-Ennél sokat többet kaphatnál egy tisztességes pasitól.-mondta elpirulva
-Amúgy hogy vagy?-tereltem a témát
Elbeszélgettünk és csak úgy repültek az órák.
Másnap is találkoztunk.Ebédelni vitt munka után.Ismét remek volt vele beszélgetni,így kaja után elmentünk sétálni.Egy padon ültünk,amikor megcsörrent a telefonom.Ichigo volt az.
-Ki az?-kérdezte
-Ichigo.-feleltem és csak néztem a telefont,amíg be nem fejezte a csörgést
-Fagyizzunk?-kérdezte kedvesen,mire én bólintottam

Mindennap meglátogatott a munkahelyemen és vett valamit,amit én csináltam,majd dicsérte.Nagyon jól esett.Észre se vettem,hogy vonzódóm hozzá,amíg meg nem csókolt az ajtóm előtt egy napsütötte délutánon.
Aznap este újra találkoztunk egy bálon,ahová én Ichigoval mentem.Chad és Ishida egyedül érkezett.Miközben táncoltam a barátommal azon gondolkoztam,hogy mennyivel szívesebben táncolnék most mással.Aztán feltűnt Renji.
-Szevasztok.-jött oda köszönni,miután vége lett a dalnak
Félre vonultunk.Egy igazán jól szabott öltönyben volt.
-Szia.-köszöntünk egyszerre Ichigoval
-Áh,szuper.Van kaja.-mondta és elvett egy tányért,hogy megpakolja sütivel
-Rukiát hol hagytad?-kérdezte rögtön Ichigo
Renji egy mézes sütivel a táncoló tömegre mutatott.
-Valamerre arra van asszem'.Ja nem, ott van.-mondta Renji és felmutatott a lépcső tetejére
Először én fordultam hátra.Döbbenve láttam,ahogy Rukia egy lila harang szoknyájú estélyiben bájolgott.A lábán egy köves ezüst szandál volt.A pasi,akivel beszélgetett totál el volt bűvölve és figyelmesen hallgatta,amit mesél.
Ichigora néztem,őt is megbabonázta az a ruha.Lenéztem a saját egyszerű térdig érő kis rózsaszín estélyimre és elszégyelltem magam.Aztán Kuchiki-chan észre vett minket és a férfi vállát megfogva elnézést kért,majd lesétált hozzánk.
-Már megint eszel?-kérdezte Renjit
-Muszáj az elvesztett energia forrásokat pótolni.
Ichigora pillantottam oldalról.Nem mondott semmit,tehát tetszett neki a látvány.
Kuchiki-chan sokat táncolt a pasival,akivel a lépcső tetején beszélgetett.Közben végig beszélgettek és nevetgéltek.Végül Rukia elment mosdóba.Ichigo megmutatta neki hol van,így én táncolni mentem Ishidával.Meglepően jól táncolt.

A dal felénél tartottunk,amikor csörögni kezdett a telefonom a kis táskámban. Ichigo volt az.A teraszra mentem és felvettem.
-Szép vagy.-hallottam halkan a hangját
Megint felhívott a zsebe.Az új telefonja saját életet él gyakorlatilag.
-Köszönöm.-hallottam meg Rukia hangját
-Nem akarom,hogy azzal a pasival még egyszer beszélgess,jó?
-Miért?
Leültem egy padra és lélegzet visszafojtva hallgattam miről beszélgetnek.
-Mert ő Karakura bankjának a fejese.Nem túl jó ember.
Nem hallottam a választ,mivel bemozdult és surlódott a zseb.
-Azért mert az a terve,hogy ma hazavisz téged.
-Ugyan már Ichigo.
-Rukia túl kurvás vagy ebben a ruhában.Jobb lenne ha hazamennél.
-Hogy beszélhetsz így velem?-csattant fel Rukia mérgesen
-Csak őszinte vagyok.
A vonal megszakadt,így visszamentem Ishidához.Pont akkor értem be,amikor a mérges Kuchiki-chan és a bankár keringőzni kezdtek.
Ichigo mögém lépett és felkért.


A zene végeztével a pasi odahajolt Rukia füléhez és belesúgott valamit.
-Rendben.Hozom a kabátom.-mondta Rukia szinte azonnal,majd mérgesen Ichigora nézett,aki erősen megszorította a karom a pillantására
Elsétált mellettünk a ruhatár felé.A lámpa megcsillogtatott valamit az ujján.Egy hatalmas gyémánttal ellátott fehér-arany gyűrű volt.
-Ichigo te vetted Rukiának azt a gyűrűt?-kérdeztem a szememmel követve a gyűrű hordozóját
-Igen.
-Miért vettél neki jegy gyűrűt?
-Mert elvárták odaát.-hangzott az egyszerű válasz
-Mert elvárták?!-kérdeztem hisztérikusan
-Jobb,ha megbeszéljük a teraszon.-mondta nyugodtan és el is indult kifelé

-Nézd Inoue kellett neki egy gyűrű.Elvárta a családja.
-Azt is elvárták,hogy lefeküdj vele?-kérdeztem bátran a megivott szakétól
Meglepődve nézett rám.
-Nem tudom miről beszélsz...
-A nyaralásunkról,de akár azt is felhozhatom,amikor beteg volt.
Egy virágot piszkáltam a terasz díszítéséből.
-Ki mondta el neked?-kérdezte halkan
-Tudja más is?-akadtam ki
-Csak Hisana.
-Tudom.Találkoztam vele akkor este.
Elhomályosodott a szemem a könnyektől.
-Azért tetted,mert tapasztaltabb?-kérdeztem sírva
Felsóhajtott és közelebb lépett hozzám.
-Szűz volt.
Meglepettségemben letéptem véletlen a virág fejét,majd kifújta a szél a kezemből.Tehát végig rosszul gondoltam.
-Az volt a baj,hogy én már nem voltam szűz?-kérdeztem szipogva
-Nem,dehogyis.
-Jelent neked valamit?
-Azt hiszem szeretem őt Orihime.
Felkaptam a tekintetem egyenest az ő vizslató szeméhez.

-Ichigo...azt hiszem mind a ketten mást akarunk.Jobb,ha külön válnak útjaink.-mondta végül
-Komolyan így gondolod?-kérdezte és egy gesztenyét arrébb rúgott a földön
-Igen. Így nincs értelme folytatni a dolgot.-mondtam az így szónál a ruhatár felé mutatva
Rukiát épp kikísérte a pasi átkarolva.
-Rendben van,ahogy akarod.-mondta
Csendben vártam,hátha mond még valamit.A tájat bámulta,így elköszöntem.
-Akkor én most bemegyek.Szia.
-Szia.
Odabent megkértem Ishidát,hogy táncoljon velem.Közben elmeséltem neki,hogy szakítottunk.
Ichigo nem jött vissza,talán haza ment.


                          



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 9
Tegnapi: 26
Heti: 66
Havi: 367
Össz.: 34 048

Látogatottság növelés
Oldal: Nehéz döntés előtt 1.-6.
Ichigo and Rukia fanfiction - © 2008 - 2024 - ichigoandrukia.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »