Ichigo and Rukia fanfiction

Üdvözöllek látogató!Egy IchiRuki oldalra tévedtél.Ha gondolod nézz körbe ezen az egyszerű honlapon,melyen a fanficeim publikálom. :)

  1. Szabadságon voltam,így módomban állt figyelni Rukiát,mint keresztanyát.
    Mondanom sem kell,szerintem borzasztó volt,mivel inkább barátkozott Hanával.
    A pohár akkor telt be,amikor a kanapén ültünk Ishidáékkal és Hana megjelent egy olyan mini szoknyában,amiben kint volt a feneke.
    -Rukia.-böktem meg és döbbenten meredtem Hanára,aki büszkén mosolygott vissza a mélyen dekoltált blúzában
    Rukia felnézett,de csak egy pillanatra.
    -Ezt honnan szedted?
    -A szekrényedből.
    -Az enyémből?-kérdezte meglepődve
    -A jobb oldali akasztós aljában volt.Na mindegy,indulnom kell.
    Rukia rám nézett,de én álltam a pillanatását,majd biccentettem egyet Hana felé a fejemmel.
    -Öltözz át.-mondta Rukia-Segítek.

    Mire újra megjelentek Rukián már egy denevér ujjas felső volt meg egy farmer.
    -Nem azt kértem,hogy te öltözz át.-mondtam

    -Elviszem a kocsid.
    -Mi van a tieddel?
    -Szerelőnél van.Olajcsere.
    -Nem.
    Felálltam és kimentem az előszobába.Hana épp a kabátját vette.
    Fekete nadrág és rózsaszín csipkés felső volt rajta.Meglehetősen kulturált lett az előzőhöz képest.
    -Elviszlek titeket.-mondtam sóhajtva
    -Maradj csak.-mondta Rukia és elővette a magassarkú bokacsizmáját
    -Nem szeretném,hogy a kocsim vezesd.
    -Mert?-kérdezte,miközben oda tartottam a kabátját és belebújt
    -Félek,hogy összetöröd.-mondtam,miközben begomboltam a gombjait
    -Pff.Ezerszer jobban vezetek,mint te.
    -Hülyeség.
    -Hidd el.-mondta nevetve,majd elvette a kulcsom
    -Jól van,akkor fogadjunk.A nyaraláskor te vezeted le az út felét.
    -Jó.-mondta és kezet ráztunk-Sietek haza.-búcsúzásképp arcon puszilt,ami meglepett
    Nem szokott,csak egy hellóval lelépni.Mondjuk én sem szoktam felöltöztetni.


    Így eset hát,hogy 1 héttel később reszketve ültem be a vezető ülés mögé Rukia kocsijába.
    -Csak óvatosan.Még szeretnék élni.-mondtam
    -Haha.-mondta és becsatolta az övét
    Alex beült mellé.
    -Drágám beraktad a gyógyszereket?-kérdezte
    Önkéntelenül is eszembe jutott Rukia őszinte vallomása a szerelemről 1 héttel korábbról.
    -Be.
    -Biztos?
    -Igen.
    -Akkor induljunk végre.-mondta és becsatolta magát
    Már csak Orihiméékre vártunk,akik a bőröndökkel tököltek.
    -Bocs.-szállt be Ishida,majd mellé Inoue
    -Szia!-köszönt Rukia Hanának,aki hazaköltözött,amíg elvoltunk,majd a gázra taposott és kikanyarodott
    Már az első piros lámpánál a visszapillantóban kifestette a száját.
    -Látod?Erről beszéltem.-mondtam
    -Kiszáradt a szám.Nem tudom miért olyan nagy baj az,ha bekenem,főleg,hogy állunk.
    -Mert dudálnak mögöttünk.-mondta Alex unottan,látszatra ő már rég megszokta ezt
    A vita ellenére Rukia rám mosolygott a visszapillantón át.

    Az út felénél,ahogy megbeszéltük átvettem a vezetést.Alex hátra ült,Rukia pedig az anyós ülésre.
    -Lehetőleg ne törd össze.Most volt újítva.-mondta nekem
    -Hidd el én nem fékezek folyamatosan,mint egyesek.-mondtam bár nem gondoltam komolyan
    A tükrös malőrt kivéve teljesen biztonságban éreztem magam Rukia mellett.Még egy nehezebb kereszteződésnél is szépen vette az akadályt.
    Ritka egy nőtől.


    Amikor már majdnem a repülőtérnél voltunk felfigyeltem arra,hogy folyamatosan fészkelődik mellettem.
    -Mi a baj?-kérdeztem
    -Elfelejtettem a legfontosabbat.
    -Mit?
    -Elmenni pisilni.-mondta nevetve
    -Megálljunk?-kérdeztem mosolyogva
    -Nem kell,már nincs messze.
    -Egész jól vezetsz.
    -Te is.-mondta és mosolyogva kinézett az ablakon


    Amikor leszálltunk a repülőről őszintén meg könnyebbültem .Egy szőke hajú lány integetett nekünk egy bőrönddel,mire Alex visszaintett.
    -Ichigo ő itt Amy.
    Kezet fogtunk egymással,de nem volt valami nagy hatása rám.Nem tetszett annyira.
    Rukiára néztem,a telefonját nyomkodta.A szél meglibbentette a haját,majd észre vette,hogy nézem,ezért rám mosolygott.
    Fejben hasonlítgatni kezdtem kettejüket.Szöges ellentétei voltak egymásnak külsőre.

    Beültünk a bérelt kocsiba.Alex vezetett,mi pedig hátra ültünk Amyvel.
    -Valahogy nem így képzeltelek el.-súgta nekem
    -Mert?
    -Azt hittem nem leszel ennyire helyes.-mondta és felnevetett
    -Minden oké?-kérdezte Alex és egy percre megijedtem,hogy tőlünk,de Rukiára nézett
    -Hana nem veszi fel.-mondta Rukia aggódva-Szinte biztos vagyok benne,hogy valami hülyeségre készül.
    -Tulajdonképpen erre számíthattál.Elengedted randizni egy öreg emberrel.
    -Nem értem,hogy ez miért akkora probléma.
    -Szerintem majd átmegy rajta,mint egy út henger és ott hagyja.
    -Úristen,hogy beszélhetsz így?-kérdezte Rukia felháborodva
    -Miért,akkor milyen szót használjak?Egy 44 éves faszival engedted el a 16 éves keresztlányod.
    Miután 2-szer megpróbálta még sikertelenül felhívni,Alex Rukia combjára tette a kezét.
    -Hagyd.Majd vissza hív.
    -És ha bajban van?
    -Akkor majd szól.
    -Te sose aggódtál a lányodért?
    -Nem.-mondta váll rándítva
    -Van egy lányod?-kérdezte Orihime mögöttem a leghátsó ülésről
    -Ja.Picit idősebb,mint Rukia.

-7 év van közöttünk.
-Nem beszélünk.
-Pedig kéne.-mondta Amy
-Azért nem beszéltek,mert fiatalabb nála a barátnőd?-kérdeztem
-Inkább azért,mert kikezdtem a barátnőjével.
Nem tartottam túl etikusnak a dolgot,de mit mondhatna ilyenre az ember?
-Biztos egy lotyó volt.-mondtam,mire Amy megbökött és Rukiára mutatott-Óhh,bocs.
-Nem gáz.-mondta
-De gáz.Ne lotyózd le a barátnőmet,még akkor se,ha a lányom barátnője.-mondta a végét nevetve
-Na jó,félre tennénk végre ezt a témát? Fogalmam sem volt róla,hogy a lányod.Nyilván nem az én hibám.Amúgy is túl érzékenyen reagálta le.-mondta Rukia felháborodva
-Mármint melyik részét?A válás tényét,vagy hogy te vagy az ok?-kérdezte Amy
-Fogd be.
-Tulajdonképpen hol is találkoztatok?-kérdeztem
-Ugyan abba a kávézóba jártunk ebédelni.-felelt Rukia
-Miután hosszú idő óta figyeltem,végül oda mentem hozzá,fellöktem.Leöntötte a fehér szövet kabátját és ez tökéletes indok volt,hogy megismerjem.
-Tönkre tetted a kabátját?-kérdezte Amy megdöbbenve
-Aha,de kaptam másikat.-mondta Rukia
Alex felnevetett.
-Emlékszel mit mondtál akkor Rukia?
-Nem,mit?
-Cseszd meg te hülye gyökér,ez egy 78 ezer dolcsis kabát.-mondta Alex eltorzítva a hangját
-Ja,tényleg.Aztán randira hívtál és pofin öntöttelek kávéval,majd a nyakamra jártál.
-Azt hittem az egyetem találkoztatok.-mondta Amy
-Ott is,de tulajdonképpen a kapcsolatunk a Karakurai cukrászdában kezdődött.
-Úristen,milyen rég volt már.
-Ja,azóta öreg asszony vagy.-mondta nevetve Alex
-Nocsak ki beszél,kedves jövőhéten megyek botoxra ismét úr?
-De...Rukia te még csak nem rég váltál el.-mondtam
-Tudom.
-Szóval...óh.Oké,nincs több kérdésem.
-A házasságom már régóta döglődött.
-Talán jobb is,hogy megszabadultál attól a balektól,teljesen visszafogott.Nézd meg mennyi szart elértél,azóta,hogy Alexal vagy.-mondta Amy
-Ez nem az én érdemem.Nem én tartottam fegyvert a fejéhez,hogy csinálja meg a céget.
-Mit?-szólalt végre meg Ishida
Úgy éreztem magam,mint aki le van maradva.Fogalmam se volt,hogy miről beszélnek.
-Még nem meséltél nekik a cégről?
-Nem,nem volt rá alkalmam.Amúgy se találom fontosnak mondjuk.
-Van egy biztonsági programokat gyártó és forgalmazó cége.
-Óh.Akkor azért jártál egyetemre.
-Igen,infó szakra,de nem fejeztem be.Megcsináltam a Jennyt,amíg terhes voltam és nem láttam értelmét vissza menni.
-Az egy biztonsági rendszer,ami tulajdonképpen életre kelti az épületet.Olyan van a vállalatomnál.Egyszer behatoltak a szellőzőn át és Jenny az egész épületet lezárta,majd mustár gázt engedett a levegőbe,miközben az összes dolgozót egy üveg lyukba zárta.Azóta a vendégek se teszik be nagyon a lábukat.
Lejátszódott a fejemben a sok vitánk Rukiával,ahogy a fejemhez vágott dolgokat,meg arról érdeklődött,hogy biztos elég biztonságos-e a ház esténként.Hirtelen mindent megértettem.
Világossá vált számomra,hogy miért nem tudott szabadulni a férjétől,hogy miért nincs szüksége arra,hogy bejárjon dolgozni és az is,hogy miért annyira más,ha idegen emberekkel találkozik.Mindig túl barátságosnak találtam,valószínűleg olyankor az üzletasszony szólt belőle.


A házban közös szobát kaptam Amyvel.Épp pakolt ki,amikor beléptem.
-Kicsit kellemetlen ez a dolog.-mondtam
-Mármint?
-Hogy így összezártak minket.-mondtam és rámosolyogtam,mire ő odajött mellém és megfogta a kezem
-Azt mondták orvos vagy.-mondta
-Igen.
-Szerintem van egy csomó a bal mellemben.-rátette a kezem és hozzá nyomta,így éreztem,hogy a vékonyka ruha alatt nincs semmi
-Nem is ismerjük egymást...
-Ugyan már,csak egy kis diagnózis kértem,arról nem is beszélve,hogy ezzel lehet a legjobban ismerkedni.-mondta kirívóan,szóval belementem a játékba és átmasszíroztam a mellét
-Hm,így nem érzek semmit kisasszony,de ha esetleg hétfőn bejönne hozzám a rendelőbe elvégezhetnénk egy CT-t.
-Lehet,hogy így jobban érezné doktor úr.-mondta és meghúzta a ruhája kötőjét,mire az lepottyant a bokájára
Lehajoltam és megcsókoltam,majd kiemeltem a ruhájából és az ágyra fektettem.


1 órával később értettem meg,hogy mekkora hibát követtem el.
Mindenki a konyhában volt,hisz már besötétedett és kártyázni készültünk.
-Hogy teheted ezt?Megbeszéltük,hogy mi a dolgod!-hallottam Alex hangját a konyhából
Amy és ő bementek előkészíteni a hideg tálat.
-Minden oké?-ment be Rukia
-Nem!-felelte Alex,aztán meglátta őt valószínűleg,mert mézes-mázasan visszaküldte az ebédlőbe
-Mi történt?-kérdezte Ishida
-Fogalmam sincs,valamin összekaptak.
-Elment az eszed?!Hűséget vársz tőlem,de te azzal fekszel le,akivel akarsz?-sipákolta Amy,mire mindenki kővé dermedt
-Ne kiabálj már!-szólt rá hangosan Alex,mire Rukia felállt és berontott a konyha ajtón
-Te teljesen hülyének nézel baszd meg?Azt hiszed nem tudom,hogy megcsalsz?!
-Ugyan már,ez felháborító.-mondta Alex
-Kettőnk közül te vagy az,aki felháborítóan viselkedik.Annyi volt a kérésem,hogy ne csináld úgy,hogy mindenki számára nyilvánvaló legyen,de úgy látom ez egy hatalmas kérés volt,te hülye pedofil!Csak 20 éves,mi a a faszt akarsz tőle egyáltalán?!
-21.
-Fogd be!
Nem várta meg a válaszukat,rögtön kirontott,majd a bejárati ajtó felé vette az irányt.
-Áh,megőrülök!-mondta és becsapta maga után az ajtót
-Most látod mit csináltál?-kiabált Alex
-Én?!
-Most miattad békíthetem ki!Kösz!
-Tudod sokkal egyszerűbb lenne,ha szakítanál vele,végülis nincs semmi hasznod ebből a kapcsolatból.
-Ebből a kapcsolatból nincs hasznom.Őt szeretem és ez kurvára nem mindegy.
-Ugyan már,csak a cége érdekel!
-Leszarom magasról mit gondolsz!
Alex is kirontott.
-Hol van?-kérdezte,mire Orihime az ajtó felé mutatott Alex pedig szitkozódva utána ment
Rukia telefonja elkezdett rezegni,Hana volt az,így felvettem.
-Szia,Ichigo vagyok.
-Gyere haza.-bőgte a telefonba
-Mi a baj?
-Nem akarom telefonon elmondani.-mondta és még jobban sírt
-Akkor csak azt mond el,hogy mi történt?
-Olyan borzasztó volt...-mondta sírva
-Eltudsz jönni ide?
-Nem tudom.Hogy kéne menni?
-Busszal a repülőtérig,majd ott felszállni egy Mexicoba jövő gépre.Mire odaérsz megveszem a jegyed,te csak vedd át.
-Jó.Reggel indulok,addig összepakolok.
-Rendben van.Várunk,itt kimegyek majd érted kocsival.
-Köszönöm.
-Pihenj egy kicsit,hosszú az út.

Kimentem,hogy megnézzem,hogy minden rendben van-e.
-Beszéljük meg,ha lenyugodtál.-mondta Alex és ott hagyta Rukiát a terasz lépcsőjén,így letelepedtem mellé
-Fázol?-kérdeztem,mire megrázta a fejét

-Hívott Hana,de ne aggódj.Elintéztem,holnap utánunk jön.-mondtam megtörve a csendet
Ő rám nézett,mire összeszorult a szívem.Sose fájt még ennyire,hogy sírni látom őt.
Átkaroltam,mire ő hozzám bújt.
-Szakítasz vele?
-Persze.
-Fogalma sincs,hogy mit veszített el igazából.-mondtam,mire ő felnézett rám
-Miért te talán tudod?-kérdezte mosolyogva
-Veled lakom.Most már rájöttem,hogy rettenetesen boldoggá tesz,ha hazamegyek és megkérdezed,hogy milyen napom volt.Annál pedig semmi sem jobb,mint mikor reggel megpillantalak halál kómásan és kócosan.Arról nem is beszélve,hogy remekül vasalsz.-mondtam nevetve
-Vasalok?
-Ne nézz hülyének.Tudom,hogy kirúgtad a takarítónőt valami miatt,mégis mindig rend,tisztaság és friss ingek várnak rám.Köszönöm.
-Idióta.-mondta félre biccentett fejjel
-Talán oda költözhetnél végleg.-javasoltam és figyeltem a reakcióját-Eladtad már a házadat?Már biztos lezárult a nyomozás végleg.
-Az csak albérlet volt.Az eredeti otthonom Angliában van.Van egy lakásom Londonban.
-Egyszer szívesen megnézném.
-Nem hiszem,hogy jó ötlet.Egy ideje lezárva áll.
-Amióta a gyerekeid balesete volt?
-Igen,azóta nem voltam otthon.
-Rögtön Japánba jöttél?
-Tulajdonképpen nem. Előbb Oroszországba mentem.Megtanultam a nyelvet és készítettem egy új programot.Aztán ide jöttem és megvásároltam a mostani irodát,majd áthelyeztem az egészet Angliából.
Idő közben feltűnt,hogy fogom a kezét.Zavarba jöttem és rögtön elengedtem.
-Mi van Nickkel?-kérdeztem
-Jól van.Tegnap felhívott.-mondta és felállt-Menjünk kártyázni.

Az este végül ivászatba fajult és egy nagy okos,már fogalmam sincs kicsoda,kitalálta,hogy játszunk vetkőzős pókert.
Éjfél után picivel már mindenki fehérneműben ült kivéve engem és Rukiát.Már csak pár pillanat választott el attól,hogy ki fog nyerni.
Rukia lerakott egy sort,mire én az orra alá dugtam egy royalflöst és rávigyorogtam.
-De hogy...csaltál?-kérdezte
-Nem.
-Hazugság.Lehetetlen,hogy összehoz egy royalflöst.
-Most veszekedni fogsz,mert veszítettél?
-Vagy azért,mert le kell venned valamit?-kérdezte Alex nevetve
Rukia felállt és letolta a szoknyája alól a bugyiját.
-Nem,de szerintem csalt.Mutasd a zsebeid Ichigo.
-Oké.-mondtam és felemeltem a kezem,hogy átmotozzon
Hódolt az egómnak,hogy egy bugyi nélküli lány motoz át éppen.

-Cseszd meg.-mondta,amikor semmit nem talált
-Nyissunk ki egy pezsgőt.-mondtam,mire Rukia felállt és benyúlt a hűtőbe
-Áh,kösz,de nekem elég volt.Lefekszem,fáradt vagyok.-mondta Orihime
-Elkísérlek.-állt fel Ishida is
-Talán jobb lesz,ha mind alszunk,holnap kemény napunk lesz.Egésznapos pihenés a parton.-mondta Alex nevetve,majd ő is távozott
Egy ideig vártam,majd feltűnt Rukia a konyhába.Épp a pezsgős poharakat akarta levenni,de amint nyújtózkodott felcsúszott a szoknyája és szép belátást engedett.
Valószínűleg az alkoholnak hála felálltam és nagy bátran odamentem hozzá,hogy átöleljem hátulról és a nyakába csókoljak.
-Mit csinálsz?-kérdezte nevetve,miközben öntötte a pezsgőt
-Semmit.-mondtam és megfordítottam,majd magamhoz húztam
-Részeg vagy.
-Te is.
-Nem szoktam inni.
-Ühüm.-hümmögtem és megharaptam óvatosan a nyakánál,mire önkéntelenül is felsóhajtott
Mögé nyúltam és felhajtottam a pezsgőt,pedig tudtam,hogy már nem igazán kellett volna,mégis szükségem volt még egy kis bátorságra,hogy közeledjek felé.
Megfogtam a csípőjénél és felültettem a konyha pultra,de itt megállt a tudományom.Fogalmam se volt róla,hogy mit gondol,mert nem adott visszajelzést.
-Rukia.-szólítottam meg
-Hm?-kérdezte és kinyitotta a szemét-Mi a baj?
-Ezt én akartam kérdezni.
-Nincs semmi baj.-mondta és a saját poharáért nyúlt,majd belekortyolt
Elengedtem,hát ha menni akar,de ő meg se mozdult.Felhúzta az egyik szemöldökét.
-Kezdesz kijózanodni?
-Nem.Egyszerűen csak idegesít,hogy nem tudom mire gondolsz.
-Nem gondolok semmire.Te igen?-kérdezte lassan és én a száját figyeltem mozgás közben,majd ahogy lassan beszívja a levegőt
Az arcához tettem a kezem és végig simítottam a hüvelyk ujjammal az alsó ajkán,majd oda hajoltam és finoman megpusziltam.
Nem távolodtam el túlságosan,mert nem bírtam elszakadni a látványtól.Felpillantottam a szemébe és meglepődtem,mivel a szeme szinte égett a vágytól.
-Gyere ide.-mondtam és szenvedélyesen megcsókoltam,miközben az ölembe vettem


Reggel,mikor felébredtem,már egyedül voltam az ágyamban.Egy pillanatig azt hittem,hogy csak álmodtam az egészet,de mivel pucéran feküdtem nem kételkedtem tovább.

Kimentem ,miután felöltöztem.Már mindenki az asztalnál ült és reggeliztek.
-Jó reggelt.-köszöntem és leültem a helyemre
-Neked is.
-Jó reggelt Kurosaki-kun.
Rukia nem köszönt nekem,épp Alexal beszéltek valamiről.
Készítettem magamnak egy szendvicset,miközben hallgatóztam.
-Jó ötlet.Beugorhatnánk abba a cuki kávézóba is.-mondta Rukia
-Rendben.Bár már tavaly is döglődött a hely.
-Ugyan már.Venni akarok Hanának egy sütit,mire ideér.Biztos imádná és jobb kedve lenne.
-Felhívtad ma?
-Aha.
Úgy csevegtek,mintha nem is szakítottak volna.Várjunk csak...
Mi van,ha tényleg nem szakítottak?
Alexra néztem,egy fokkal vidámabb volt.
-Minden oké?-kérdezte Orihime közel hajolva
-Aha,csak gondolkodom.
-Min?
-Most nem a faggatáson vagyunk.-mondtam
-Nem is jársz el rá.Egyedül Rukia jön.
-Nem érek rá.
-Kár,pedig a tegnap estéből ítélve lenne miről beszélni.
-Mire gondolsz?-kérdeztem halál nyugodtan,de belül szinte felrobbantam
-Tudod te azt.
-Nem csináltunk semmit tegnap.
-Szerintem a tegnapit csak az nem hallotta,aki süket.Nagyon hangosak voltatok.
-Nem akarok erről beszélni,ez tök ciki.
-Mármint melyik része?Az,hogy az exfeleséged vagyok vagy,hogy hallottalak mással?
-Az egész.

-Szerinted Alex is hallotta?-kérdeztem kis idő után
-Persze,egész reggel ezzel cukkolta Rukiát,miután kómásan kijött a te szobádból wc-re.
Úristen,ez de gáz.

Egész nap igyekeztem kerülni mindenkit,mert égett a pofámról a bőr.Egészen addig sikerült is,amíg el nem indultam Hanáért.
-Veled megyek.-mondta és beült mellém Rukia
-Nem hiszem,hogy jó ötlet.
-Nem érdekel.Nem koptathatsz le csak úgy.Megbotránkoztató,ahogy viselkedsz velem reggel óta.Tudom,hogy a hátad közepére se kívánsz,de ő az én keresztlányom.-mondta és bekötötte magát,majd hátra dőlt mellkas előtt keresztbe font kezekkel
-Mi?-kérdeztem,de ő csak mereven bámult ki az ablakon-Hogy mondhatsz ilyet?
-Fáj az igazság?-kérdezte rám se nézve
Elnevettem magam,mire ő felém kapta a fejét.
-Ne haragudj,de olyan hülye vagy.-mondtam és odahajoltam,majd szájon csókoltam
Először elakart tolni,de aztán átkarolt és vissza csókolt.
-Azért vagyok ilyen,mert rettenetesen kellemetlen,hogy olyan hangosak voltunk,miközben a másik szobába ott volt az exfeleségem,meg egy barátom.Amúgy rettenetesen élveztem.
-Örülök.-mondta
-Te nem mondasz semmit?
-Mire gondolsz?
-Mondjuk,hogy élvezted vagy ilyesmi?
Rám nézett azzal a bizonyos „te hülye vagy” fejével.
-Én nem szoktam ilyen dolgokat csinálni.-mondta és továbbra is az ablakon bámult ki
-Dicsérni?
-Szexelni és ezt továbbra is szeretném fent tartani.
-De miért?Csodálatos vagy az ágyban.
-Egyszerűen csak nem és kész.
-Akkor miért mentél bele?
-Nem volt más választásom.Letámadtál.
-Hát nekem ez nem így rémlik.Miért élsz így?Az élet szép,szexelni pedig jó dolog.Ne tagadd le,tegnap egyértelmű volt,hogy te is élvezed a dolgot.
-Nem szeretek szexelni.
-Akkor miért is kiabáltál úgy?-kérdeztem egy huncut mosollyal
-Látod?Pontosan ez a baj.
-Mármint,hogy hangos vagy?
-Nem,hanem,hogy cukkolsz.

-Ki bántott?-kérdeztem egy piros lámpánál hosszú kínos csend után
-Senki.
-Ne hazudj nekem.Ki volt az a féreg,aki a lelkedbe taposott?
-Nem szeretnék erről beszélni.
-A férjed volt vagy Alex?
A kétségbeesett fejét látva ráhibáztam a dologra,már csak azt kellett kiderítenem,hogy melyikük volt.
-Mit mondott neked a férjed?-kérdeztem és elkaptam a csuklóját,majd rákényszerítettem,hogy rám nézzen
-Azt,hogy borzasztó vagyok és unalmas.
-De miért?
-Mert nem szerettem a játékait.Brutálisok voltak.
-Bántott,miközben szexeltetek?-kérdeztem meglepődve
-Talán.-felelte
-Én soha nem bántanálak,sőt szerintem Alex sem,ha kibékülsz vele.
-Kibékülni?
-Reggel úgy tűnt...
-Csak beszélgettünk.Bocsánatot kért reggel és megegyeztünk,hogy barátok maradunk.
-Szóval szingli vagy?
-Aha,mert?
-Semmi,semmi.-mosolyodtam el-Csak hát tudod,én is.
-Ichigo én nem akarok a gyereked anyja lenni.
-Senki nem kérte,hogy légy az.
-Jó,csak közlöm.
-Nem kell aggódnod,eszem ágában se volt megkérni.

-Miért?-kérdezte pár perc után
-Mit miért?
-Miért nem akartál megkérni?
-A gyerekeid miatt.
-Most arra akarsz utalni,hogy borzasztó szülő vagyok?
-Ne forgasd ki a szavaim.Azt akartam mondani,hogy nyilvánvaló,hogy nem készültél fel a gyerekre és amúgy se akarom magam lekötni veled.
Tátott szájjal nézett rám,majd kikötötte magát és kiugrott.
-Hová mész?-kiabáltam utána,majd kiszálltam és bezártam a kocsit
Mire utol értem ő Hanával épp a jegy pénztárnál volt.
-Igen.-felelte Rukia a nőnek
-Minden rendben?-kérdeztem,amikor oda értem
-Tessék kisasszony,mindjárt indul a gép.
-Köszönöm.-Rukia elvette tőle,majd megfogta Hana kezét és magával húzta
-Hová mész?-kérdeztem
-Haza.-jött a válasz és el is tűnt egy folyosón
Utánuk akartam menni,de a biztonságiak megállítottak,így a telefonján kezdtem hívogatni,de egy idő után kikapcsolt és úgy is maradt órákig.

Este ismét megpróbáltam,de kinyomott.
-Miért is ment el?-kérdezte Alex
-Összekaptunk.
-Mit mondott?
-Hogy hazamegy.
-Ezt cseszheted.Tuti Nickhez ment és ő letépi majd a pöcsöd,ha a közelébe mész.Várj,fel is hívom.
Elővette a telóját és tárcsázott.
-Szia,merre vagy?
Hosszan hallgatott,majd letette.
-Mi az?-kérdeztem
-Nick volt.Elküldött a francba.-mondta nevetve
-Lehet jobb lenne utána mennem.-mondtam és a kanapéra döntöttem a fejem-Megadod a címét?
-Nem hiszem,hogy jó ötlet.
-Félre értettük egymást.



Másnap kicsivel dél után Rukia lakása előtt álltam a belvárosban Londonban.
-Szia.-köszöntem,miután ajtót nyitott
-Szia.
-Eljössz velem kávézni?
-Nem.
-Beszélni szeretnék veled.
Az alsó ajkába harapott,majd szélesebbre tárta előttem az ajtót.
-Gyere be.
Beléptem és szinte rögtön körbe néztem.Csodás vidám lakás volt rengeteg képpel a falon.Szinte mindegyiken egy kisfiú szerepelt meg Rukia.
-Kérsz valamit?
-Jól esne egy tea.
A nappaliban dobozok voltak.
-Költözöl?-kérdeztem
-Igen.Eladom a lakást.
-Biztos vagy ebben?
-Persze.-felelte a konyhából
Követtem és leültem az asztalhoz.
-Sajnálom,hogy megbántottalak,nem akartam tahó lenni.
-Semmi baj,túl reagáltam.
-Picit,de jogos volt.Nem sokára követnek a többiek.
-Nem sokára elmegyek itthonról.
-Hova?
-Haza.-mondta és felnevetett oldalra biccentett fejjel
-A házunkba?
Rám nézett és megrázta a fejét.
-A belvárosba találtam egy lakást,ami nincs messze semmitől.
-Megveszed?
-Már megvettem.1 hónapja újítják.
-Értem.-mondtam és valami miatt összeszorult a szívem
-Jobb lesz ez így.Legalább újra visszakapod a szabad életed.Nem kell tovább elviselned a sok női szarom.
Szeretem a sok női szarjaid,gondoltam,viszont kimondani már nem volt bátorságom.
Szarul esett,hogy elköltözik.
-Tulajdonképpen jobb lesz ez így.Nehezen viseltem volna,hogy ott vagy,azok után,hogy lefeküdtünk.-hazudtam
-Túlságosan berúgtam akkor ahhoz,hogy átfontolt döntéseket hozzak.Hatalmas hiba volt és már bánom.
Én nem.Életem legjobb döntése volt.
-Én is.-hazudtam ismét
-Minden oké?
-Aha,mert?
-Fal fehér vagy.
-Na mennem kell.-pattantam fel-Csomó dolgom van,mire ide érnek a többiek.Este hazautazunk,gondolom te majd később jössz.Szóval,majd hívj fel,ha elakarod hozni a cuccaid.Ne is állj fel.Kitalálok.Szia!
Szinte elfutottam...
Életem legszarabb „pihenő” hetén voltam túl...ennél még az is kellemesebb,ha mindennap 12 órázok a meló helyemen.

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 3
Tegnapi: 9
Heti: 74
Havi: 260
Össz.: 34 321

Látogatottság növelés
Oldal: Élet a halál után 7.
Ichigo and Rukia fanfiction - © 2008 - 2024 - ichigoandrukia.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »