Ichigo and Rukia fanfiction

Üdvözöllek látogató!Egy IchiRuki oldalra tévedtél.Ha gondolod nézz körbe ezen az egyszerű honlapon,melyen a fanficeim publikálom. :)

-Minden oké?-kérdeztem tőle,amikor kijött a fürdőből
-Persze,miért?
-Kiabálást halottam.
-Elcsúsztam.-mondta mosolyogva és elment mellettem
-De nem esett bajod?
-Csak megijedtem.-mondta és ment lefelé a lépcsőn a szobája felé
-Van kedved inni egy kakaót?-kérdeztem,mire megállt és rám nézett
-Csak egy kakaó?
-Igen.Nem szoktam alkoholt inni.
Rám mosolygott és elindult felfelé,így a konyhába mentem és neki láttam a kakaóknak.
-Hidegen?
-Aha.
-Annak idején is csak hidegen ittad.-mondtam,mert eszembe jutott,hogy hányszor virrasztottunk kakaózással beszélgetve
-Annak idején milyen voltam?
-Nem voltál ilyen rejtélyes és talán kicsit kedvesebb is voltál.
-Rejtélyes?-húzta fel az egyik szemöldökét
-Alig tudunk rólad valamit.Sose mesélsz semmit el magadról.
-Nem vagyunk olyan jóban.-mondta,mire megfordultam és ránéztem
Ő könyökölt az asztalon és az ablakon nézett ki.
A bejárati ajtón kopogtak,ezért miután Rukia elé toltam a bögrét odamentem.Renji volt.
-Mi a helyzet?
-Szakítottunk.
-Mi történt?-kérdeztem meglepve
-Hosszú.
-Maradsz?
-Ha nem zavarok.
-Kakaó?
-Valami erősebb nincs?Mondjuk egy karamella?-kérdezte nevetve
Mire visszaértünk a konyhában Rukia már megint a telefonját nyomkodta.
-Elraknád azt a szart egy percre legalább?-kérdeztem
-Aha.-felelte,de a füléhez emelte-Nick,szerintem elfelejtettem bekapcsolni a riasztót.Oké,köszi,szia.
-Most jutott eszedbe?-kérdezte Renji és leült mellé
-Aha.-felelte Rukia és ránézett
Egy pillanatig nagyon kellemetlenül éreztem magam,már csak azért is,mert olyan furcsán néztek egymásra.
-Levághatnád a hajad.-mondta Renji és elkapta a tekintetét
-Mert?
-Borzasztóan áll.
-Ne engem bánts,mert szakítottak veled.-mondta Rukia és belekortyolt a kakaójába
Ránéztem és életemben először feltűnt,hogy fiatalabbnak látszik,mint régen volt.Talán a hosszú haj teszi,de az is lehet,hogy a nőiesebb énje.
-Miért költöztetek át Angliába annak idején?-kérdeztem
-Nick miatt.Ott azonnal felvették a seregbe.
-Akkor minek költöztetek vissza?
-Honvágy.-felelte és felállt
Felcsúszott a pólója,így megláttam a heget a hasán.
-Rukia.-szólítottam meg
-Hm?-fordult vissza a mosogatótól
-Az egy császármetszés hege a hasadon?
A kérdésemre megmerevedett.
-Most lefekszem.-mondta és fél másodperc alatt eltűnt
-Láttad?-kérdeztem Renjit
-Te vagy az orvos.Nekem az összes heg ugyan olyan.-mondta váll rándítással

Késő este azon kaptam magam,hogy Rukiával nézek farkas szemet az ajtójában.
-Ööö...-kezdtem
-Mi az?-kérdezte
-Rosszat álmodtam.-mondtam,mire ő meglepve nézett rám
-Te most teljesen hülyének nézel?
-Nem,ne haragudj.-mondtam és megráztam a fejem-Van egy gyereked?-kérdeztem
-Nem szeretnék erről beszélni.
-Én viszont igen.Családod van?-kérdeztem és betoltam a szobába,majd becsuktam magam mögött az ajtót
-Nem.
-Akkor,mi ez?-kérdeztem és a hasára tettem a kezem
Sokkal feszesebb volt,mint emlékeztem és laposabb is.
-Mit akarsz mit mondjak?-kérdezte szinte kétségbeesetten
-Az igazat!
-Volt egy fiam,de meghalt!-mondta és elsírta magát,mire megsajnáltam és magamhoz öleltem
-Mi történt vele?-kérdeztem,amikor kicsit megnyugodott
-Vízbe fulladt.-felelte és kibontakozott az ölelésemből,majd leült az ágy szélére,így mellé telepedtem
-Sajnálom.
A válasza csak egy hümmögés volt.

-Tavaly télen síelni mentünk a volt férjemmel,aki persze nem akarta vinni a gyereket,de én meggyőztem,gondolván,hogy majd vigyázok rá,mivel síelni már nem nagyon tudtam volna,tekintve,hogy 8 hónapos terhes voltam.-kezdte kis idő után
Felhúztam a bal lábát és rátette a fejét.
-A fiam elfutott két gyerekkel,amíg én az anyukájukkal beszélgettem.Véletlen az olvadozó jégre tévedtek és berepedt alattuk.
-Mi történt a babával?-kérdeztem
-Utánuk futottam a másik anyukával.Nagy nehezen kiszedtem mindkét fiát,de a sajátom túl mélyre süllyedt,szóval utána ugrottam a jéghideg vízbe.Ez végzet a lányommal.
-Azt hittem a férjed vert meg.-mondtam
-Az is megtörtént egy párszor,de ez elhanyagolható tényező.
-Mutatok valamit.-mondtam és elővettem a telefonom,majd kikerestem egy képet-Ez az eltűnésed előtti nap készült.
A képen Rukia az ölemben ült és ezerrel vigyorgott a kamerába,miközben én átöleltem hátulról és meglepetten néztem rá.
-Érdekes,de miért mutatod ezt meg?
-Akkor közölted velem,hogy elfogsz válni.Egyszer csak úgy oda ültél az ölembe,megöleltél,majd azt súgtad a fülembe,hogy „elhagyom Renjit,még ma este”.Pontosan ezekkel a szavakkal.Aztán lefotóztak minket.Majd megkérdeztem,hogy miért,mire te csak annyit mondtál,hogy van valakid.
-Értem,de miért mondod ezt el nekem?
-Mert most pontosan ugyan azt fogom mondani,mint akkor.Rukia.-mondtam és az állát megemeltem a kezemmel,majd a tenyerem az arcára tettem-Én mindig melletted leszek bármi is történjen.Ha szükséged van valakire,aki vállán bőghetsz vagy akivel megoszthatod az örömöd,vagy simán csak ugráltatni akarsz valakit én itt leszek neked,mert erre valók a barátok.Mindegy,hogy 9 éve nem láttalak és már szinte nem is ismerlek.A barátom vagy.
Pittyegni kezdett a telefonja.
-A kurva telefonod kifogom dobni.-mondtam és felálltam,hogy távozzak a szobájából,de nem engedte el a kezem
-Alszol ma itt?-kérdezte a kezem fogva a földet nézve
Döbbentem meredtem rá.
Sokáig együtt aludtunk régen,hisz barátok voltunk.Még azután is,hogy Renji a férje lett,de most?
Most az exfelesége és nem is vagyunk olyan hú de jóban.
-Nem hiszem,hogy jó ötlet.A volt férjed odafent alszik.
-Annak idején se vette zokon,hogy jóban vagyunk.Ráadásul nem volt a férjem.
-Aranyos vagy,de tényleg nem lehet.-mondtam
-Mert?
-Mert már vagy 2 éve nem szexeltem és nem akarom ezt megszakítani.-mondtam indoknak ezt a hülyeséget,de hát mit tegyek?Ez jutott eszembe...
-Üdv a klubban.-mondta és hátra dőlt
Bezártam magam után az ajtót,sóhajtottam egyet,majd elindultam a saját szobámba.



-Szóval?-nézett rám Orihime
-Újabban sokat beszélgetünk.Főelg esténként meló után.
-Ő dolgozik?
-Nem, otthon van mindig.
-Változott a véleményed róla?
-Igen,múlt héten elmesélt egy tragikus dolgot.Azóta másképp kezelem a helyzetet.
Orihime nézett rám könyökölve az asztalon.
-Mit?
-Nem számít.-mondtam mosolyogva,mert tudtam,hogy ráfog kérdezni
Annyira ismerem már.
-Na,de komolyan,mit?Történt vele valami?
-Orihime nem számít.-mondtam-Mikor lesz vége ennek a kutatásnak?
-Még 1 hónap.
-Van valami eredménye?
-Áh.A legtöbb pár majd szét szedi egymást.Egy pár viszont teljesen összemelegedett.A lány még a vőlegényét is ott akarja hagyni.
-Szóval nem jött össze,amit terveztetek.
-De,mert most már legalább tudjuk,hogy az összeismerkedési idő több,mint 3 hónap és,hogy minden 10. párból 1 szorosabb viszonyba fognak majd,illetve,hogy milyen hatással van a kommunikációra és a lélekre,ha valaki olyan van melletted,akit nem akarsz.
-Ez érdekes,de hülyeség.
-Fogd be,nem mindenki végzi orvosként.-mondta nevetve
-Orvosnak lenni se olyan hú de szupi.
-Óh nocsak,életében először szidni fogja a munkáját Doktor úr?
-Nem,csak így öreg fejjel be kell látnom,hogy rámegy az életem és minden elképzelésem.
-Én már annak idején is mondtam neked.Emlékszel,amikor úgy döntöttél,hogy felhagysz a halálistenkedéssel és inkább az élő embereken segítesz? Már akkor tudtam,hogy ez hiba.
-Szeretem a munkám.-mondtam
-Akkor mi az,amit áldozatnak érzel mégis?
-44 éves vagyok.Nincs családom,de még csak egy normális élettársi kapcsolatom se.
Egy pillanatra szomorú fejet vágott.
-Szerintem nem vagy még annyira öreg.Biztos találkozol majd valakivel,mondjuk egy orvossal.
-Ne ringassuk magunkat gyerekmesékbe.-mondtam nevetve-Ne aggódj,én már elfogadtam ezt.Csak az szar,hogy nem lehet saját gyerekem.
-Rukia ott van neked.-mondta nevetve
-Ne is mond.Komoly nevelés hiánya van.-forgattam meg a szemeim
-Tessék,nekem hála lett egy lányod.-vigyorgott rám
-Jaj,fogd be.-mondtam,majd felálltam és elköszöntem tőle

Az utam hazavitt,hogy aztán meglepődjek azon,hogy Renji,Ishida és Chad is nálunk volt és épp Rukiával beszélgetett.
-Nem is szóltatok,hogy jöttök.-mondtam,amikor leültem az asztalhoz
-Elakartunk hívni kocsmázni.
Épp tiltakozni akartam,amikor csöngettek.
-Kinyitom.-mondtam

-Szia.Hana vagyok.Rukia itthon van?-kérdezte egy szőke fiatal lány
-Igen.-mondtam és beengedtem,mire rám mosolygott és elment mellettem
Mire beértem a konyhába ő már leült a helyemre,szóval átültem Rukia mellé.
-Szóval ki a látogatód?-kérdeztem
-Ő itt a keresztlányom,Hana.-mondta és megitta a kávéját-Anyád tudja hogy itt vagy?
-Nem.Összevesztünk és gondoltam átjövök a kedvenc keresztanyámhoz.
Rukia sóhajtott.
-Na jó,mi kéne?
-Semmi.Csak meglátogatlak.
-Nem szeretem ha hülyének néznek.-mosolygott rá Rukia,mire Hana lesütötte a szemét
-Megismertem valakit és anya nem akarja,hogy találkozzak vele.
-És úgy gondoltad meglátogatsz,mert én majd engedem és fedezlek?-kérdezte nevetve
-Nem,tulajdonképpen azért jöttem,mert anyám kirakott otthonról és gondoltam veled lakhatnék.
-Ezt ne velem beszéld meg.Ő a ház tulaj.-mutatott rám,mire a keresztlánya szuper szomorúan rám nézett
-Anyukám kirakott,kérlek.-mondta és oldalra döntötte a fejét,mire én felhúztam az egyik szemöldököm
-Csak,ha nem szedsz szét semmit és nem okozol semmi problémát.Tégy úgy,mintha itt se laknál.-mondtam
-Mutasd azt a hapsit.-mondta neki Rukia,de közben a telefonján írt sms-t,valószínűleg Hana anyjának
-Hát nem helyes?-kérdezte elvarázsoltam Hana,amikor Rukia orra alá dugta a telefonját
-Úristen,ez rettenetesen öreg hozzád.
-Ugyaaannnnn.
-Hány éves?45?
-Héj,a 45 nem is öreg.-mondtam,mire Rukia a fejemre tette a kezét
-Hát persze,dehogy öreg.Semmi baj.....tata.-mondta és elnevette a végét
-Több megértést vártam tőled.Végülis közted és Alex közt is van vagy 40 év.Tényleg mi van vele?Beszéltek még?
-Na most ki a tata?-kérdeztem közel hajolva Rukiához
-Hahaha.Nagyon vicces.-mondta nekem,majd Hana felé fordult-Először is,csak 27 év van közöttünk.Persze,hogy beszélünk,miért ne beszélnénk?
-Azt hittem szakítottatok.
-Mert?
-Mert itthon vagy és mondjuk egy másik férfival élsz együtt.
-Tudod Angliából nehéz ám válást intézni.Aztán meg jött a vagyon elosztás meg a makacskodás meg,hogy kiderült,hogy sorozatgyilkos,meg,hogy van egy másik férjem.Bonyolult dolgok ezek.Amúgy természetesen hazaköltözöm,ha végre lezárult az ügy.
-Szóval még mindig együtt vagytok?
-Persze.
-Szóval van egy 27 évvel idősebb barátod?-kérdezte nevetve Renji
-Hm,az 56.Egy majdnem 60 éves pasid van?Mit csináltok ti együtt?Odébb tolod a tolószékét és megeteted?-kérdeztem nevetve
-Esetleg két pelenkázás között beadod neki a viagrát vagy már az se segít?-kérdezte Renji és szinte fuldoklott a nevetéstől
-Pontosan emiatt a viselkedés miatt nem szóltam.Borzasztóak vagytok.
-Áh,ugyan már.Ne vedd komolyan.-mondtam-Tulajdonképpen örülnék,ha bemutatnád.Szívesen megnézném mégis mennyi pénze van,hogy ha egy 27 évvel fiatalabb csajt feltudott szedni.
Renji felröhögött,mire Rukia felállt és lement a saját szobájába.

Egy jó órával később ismét kopogtak,így ajtót nyitottam.Egy barna hajú hapsi nézett vissza rám.
-Szóval miért is bántjátok a barátnőmet?
Elképedve néztem rá. Fiatalabbnak látszott,mint én.
-Azt a kurva.-mondtam
-Nos?-kérdezte
-Gyere be.-mondtam-Szóljak Rukiának?
-Nem kell.-mondta és a lefelé vezető lépcsőre mutatott-Arra?
-Aha.
-Szia Hana.
-Szia!
Még mindig elképedve ültem vissza az asztalhoz.
-Hogy a francba lehet,hogy én ilyen lerobbant vagyok 44 évesen,ő meg 56 évesen,mint valami tinédzser?-kérdeztem értetlenül
-Plasztika.-mondta Hana
-Mit csináltatott meg?-kérdezte Renji
-Hajbeültetés és ránc feltöltés.
-Oké,ez legalább megnyugtató.-mondtam
-De előtte is helyes volt.Az anyja majdnem 80 és még mindig rettenetesen dögös,tuti tőle örökölte.
-Mi a faszom...-néztem rá értetlenül


Késő este,amikor már Hanát is elirányítottam a saját szobájában lementem a konyhába,hogy megigyak egy konyakot.
Már kitöltöttem és belekortyoltam volna,amikor észre vettem Rukiát mögöttem.
-Szia.-mondta
-Sajnálom,hogy megbántottalak.Egyszerűen csak ironikusnak érzem,hogy körülöttem mindenki szerelmes és boldog párkapcsolatban él,én meg itt szívok egyedül.
Vártam a válaszát,de mivel semmit nem mondott felhajtottam a konyakot és folytattam.
-Nem akartalak megbántani,remélem nem vetted annyira zokon.Mindegy,nem fontos.Alex itt alszik ma?-kérdeztem és hátat fordítottam neki,hogy elmossam a poharam
-Nem,viszont szeretne bemutatni téged valakinek.
-Kinek?
-A titkárnőjének.Ő egy nagyon kedves hölgy.Szintén sokat dolgozik és eléggé hasonlítotok.
-Nincs szükségem kerítőre.
-Komolyan?
Egy percig átgondoltam az ajánlatát.
-Ennyire bénának tűnök?-kérdeztem nevetve
-Nem,csak szerintünk ti összeilletek és arra gondolt Alex,hogy elmehetnénk együtt nyaralni jövő héten.Havat ígérnek és ilyenkor én általában elhagyom az országot.Nem vagyok hó barát,amióta történt az a dolog.
Először nem értettem,hogy milyen dolog,de aztán leesett,hogy a gyerekei balesetére utal és meghatott,hogy ilyen őszinte velem.
-Ez szuperül hangzik.Megpróbálok szabadságot kérni.
-Már beszéltem az apáddal.
-Honnan ismered az apám?
-Egyszer átjött és te nem voltál itthon.
-Elengedett?
-Azt mondta,hogy jó ötletnek tartja,hogy egy csomó fürdőruhás lánnyal lógj.-mondta nevetve
-Csak négyen leszünk?
-Nem,meghívom a többieket is.
-Merre megyünk majd?
-Van egy nyaralója a Karib-tengernél.
-Szereted őt Rukia?-kérdeztem
-Miért?
-Csak érdekel.
-Igen,bár néha rettenetesen nehéz.
-Mert?
-Pl. a mai.Elég gyakran sértegetnek úgy,mint ma ti.
-Ne haragudj,de olyan rettenetesen fiatal vagy.Ráadásul gyönyörű és te egy öreg emberrel jársz.Oké,hogy nem tűnik öregnek,de mi lesz veled,ha meghal?Ott leszel majd 35-40 évesen,jobb esetben több és teljesen egyedül leszel.Egyáltalán mit csináltok együtt?Várj ne válaszolj,nyilván folyton csináljátok,de csak erről szól a kapcsolatotok?
-Mi nem szoktuk csinálni.Helyette értékes perceket töltünk együtt.Hangversenyekre járunk,bulizni járunk,a közös barátainkkal utazgatunk és ilyenek.
-De,akkor mitől szerelem ez?
-Én ööö...sose voltam szerelmes,mármint senkibe.Alexba se vagyok,csak szeretem őt nagyon,mint ahogy egy nagyon közeli barátot szokás.Úgy gondolom,hogy soha nem is leszek szerelmes,szóval jó ez így.Legalább senkihez nem kell kötődnöm nagyon.
-Nem is vágysz rá?
-Nem.
-Szerencsés ember vagy.-mondtam,majd elé léptem-Aludj jól.
-Te is.-mondta,majd a mellkasomra tette a bal tenyerét és finoman arcon puszilt-Ne aggódj,nem bántottál meg.-mondta,majd rám mosolygott




 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 7
Tegnapi: 11
Heti: 44
Havi: 177
Össz.: 34 238

Látogatottság növelés
Oldal: Élet a halál után 6.
Ichigo and Rukia fanfiction - © 2008 - 2024 - ichigoandrukia.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »