Ichigo and Rukia fanfiction

Üdvözöllek látogató!Egy IchiRuki oldalra tévedtél.Ha gondolod nézz körbe ezen az egyszerű honlapon,melyen a fanficeim publikálom. :)

9.fejezet

-Szóval mi a helyzet?-kérdezte a kollégám
-Mire gondolsz?-néztem furcsán rá,épp a műtő felé sétáltunk
-Múlt héten két nap szabadságon voltál csak úgy.Történt valami?
-Elutaztam.
-Mert?
-Mi ez az érdeklődés?
-Újabban gyakran vagy szabadságon.-mondta váll rándítva,miközben bemosakodott
-Barátnőm van.-mondtam mosolyogva,mert akárhányszor kimondtam boldogsággal töltött el
-Na melyik hülye kis nővérnek sikerült felszednie?-kérdezte a maszk mögül
-Nem nővér.-mondtam és a kómás beteg fölé hajoltam,már nem kellett sok,hogy elaludjon

-Akkor ki az?-kérdezte a kollégám és átnézte az eszközöket,majd a nővértől elkérte a szikét
-Rukia.-feleltem,miközben ő belevágott az alvó férfi hasfalába


-Szóval azért volt olyan vidám reggel.-mondta miközben kidobta a kesztyűt a kukába és a csaphoz lépett
-Itt volt?-kérdeztem
-Persze,kész lett a laborja.
-Tulajdonképpen mivel is kezeled?
-Majd elmondja,hogy ha szeretné.-mondta és rám mosolygott

Meglepett a dolog,ezért miután átöltöztem és megittam a kávém a nővér pulthoz mentem.
-Hanayo elkérhetném Rukia Tompson adatait?
Keresett,kutatott,végül megrázta a fejét.
-Nincs olyan betegünk.
-Sophia Tompson?
Ismét a szekrényben kutatott,majd kihúzott egy mappát.
-Van,de nem adhatom ki önnek.
-Akimitsu kért meg,hogy vigyem el neki .A reggeli leletet akarja újra megnézni.
Rám nézett majd bizonytalanul a kezembe adta én pedig kihasználva a naivságát eltűntem a mappával a pihenőbe és ott felcsaptam szinte azonnal.
Teljesen le voltam döbbenve attól,amit benne olvastam.
Ideges rontottam ki és kerestem Akimitsut.Végül a kávégépnél leltem rá.
-Rákos?Ez komoly?-kérdeztem ingerülten
Ő rám nézett hulla fáradtan.
-Nem hiszem el,hogy már megint becsaptad szegény kis szöszit.
-Miért nem mondtad el?
-Na és Rukia miért nem?
-Nyilván őt is megkérdezem majd.
-Nézd 5 éve állapították meg nála Angliában,azóta stagnál az állapota.
-Milyen rák?
Nem felelt,így elkaptam a mellkasánál és megráztam.
-MILYEN RÁK?
-Csont.A combcsont alsó részén vették észre,de a sípcsontjánál is vészes a helyzet.
-Szóval jó indulatú?-nyugodtam meg,de nem tartott soká
-Nem,biztos,hogy rossz indulatú,egyszerűen csak valami miatt stagnál,de ez jó hír.Még sose találkoztam ilyen esettel.
-Nem kéne eltávolítanod akkor?
-Akartam,de nem egyezett bele a műtétbe.
-Aha,oké.Most hazamegyek.Vedd át a műszakom.-mondtam és leléptem minden szó nélkül


Rukia az asztalnál ült,amikor beléptem.
-Szia,hát te?Azt mondtad csak késő délután jössz.
-Megmutatnád a térded?-kértem
-Minek?-húzta fel a szemöldökét
-Csak látni szeretném.-mondtam és beleittam a szörpjébe
Megfordult és kinyújtotta.Leggugoltam és felhúztam a nadrágját.A bal oldali lába piros volt és enyhén eldeformált.A jobb oldali látszatra egészséges volt,de ez nem jelent semmit.
-Azért nem szóltam,mert túlreagáltad volna.-mondta
-A rák olyan dolog,amit túl kell reagálni Rukia.-felnéztem rá és találkozott a tekintetünk
-De jól vagyok.
-Nem számít.Lehet,hogy egyszer csak összeesel majd és meghalsz.Ezt nem csinálhatod.
-Mondtam,hogy túlfogod reagálni.
Leültem mellé,mire ő eltolta a tányérját.
-Az élet egy kicsit irónikus.Végre beleszeretek valakibe,erre kiderül,hogy halálos betegséggel küzd.-mondtam,mire ő felkapta a fejét
Először mondtam ki,hogy beleszerettem.Rettenetesen meglepődött.
-Nem fogok meghalni.
-Ajánlom is.-mondtam és megcsókoltam
-Este hogy megyünk?
-Szerintem ne kocsival,tuti nem tudnánk sehol parkolni.
-Akkor lassan készülődni kezdek.
-Ja,jó lenne,ha emberi formát öltenél.-mondtam nevetve és összeborzoltam a haját
-De köcsög vagy.Itthon vagyok,miért csípjem ki magam?!
Meglepett,hogy azt mondta,hogy itthon.Hirtelen nem is tudtam mit reagálni.
-Szerintem ide költözhetnél.-mondtam végül
-Ezt te se gondolod komolyan.
-De.-felálltam és kivettem a hűtőből egy almát,majd a pultnak dőltem-Jó lenne,ha itt laknál.Most már nincs szükséged a távolságra kettőnk közt.
-Ichigo nem hiszem,hogy ez jó ötlet.A barátaid...
-Barátaink.-javítottam ki
-Szóval ők nem is igazán értenének egyet ezzel.
-Honnan veszed?
-Renji például 2 hete nem keresett.
-Tudom,de szerintem akkor is ide kéne költöznöd.Rákos vagy,jobb ha mindig van veled valaki.
-De folyton dolgozol.
-Majd változtatok a munkabeosztásomon.
-De hát orvos vagy,akkor mész,ha kellesz.
-Rukia megoldom,emiatt ne aggódj.Költözz ide kérlek.-mondtam és megsimogattam az arcát
-A szomszéd néni így is azt hiszi,hogy pedofil vagy.
-Alig van közöttünk pár év.
-Most leszel 45.
-Ne is mond.
-Én még csak 29 vagyok.16 év van közöttünk.
-Alexal sokkal több volt.
-Tudom,csak úgy mondom.Nem biztos,hogy jó ötlet ráadásul így belecsapni a lecsóba.
-Mikor is költöztél vele össze?
Oldalra nézett,mintha titkolna valamit.Ebből sejtettem,hogy már a kapcsolatuk elején.
-A volt férjed mit szólt a dologhoz?-kérdeztem és csináltam egy kávét
-Nem igazán mondtam el neki,hogy Alexal lakom Londonban.
-Hogy hogy?
-Itt volt ,én meg gondoltam,amit nem tud,nem fáj.
-Őt szeretted valaha?
-Nem igazán.Kedveltem,de nem voltam oda meg vissza érte.A házasságunk az első években minden esetre jó volt.
-Ha a fiatok nem halt volna meg szerinted együtt maradtok?
-Igen,biztosan.Valószínűleg Londonban maradtunk volna,csak vettünk volna egy házat annak a magánovinak a közelében,amit kinéztünk annak idején.
-Sajnálom,hogy elveszítetted a gyerekeid.Biztosan jó anya voltál.
-Igen,tényleg az voltam.Sokkal jobban élveztem is,mint a hülye üzleti világot.Nagy teher ám,ha az ember céget vezet.
-Képzelem.Gondolom téged is mindig zaklatnak,mint engem.
-Csak te életeket mentesz.
-Te is ha úgy vesszük.
Oda léptem hozzá és magamhoz húztam.Ülve alig ért a csípőmig.
-Amikor először megláttalak a boltban azt hittem,hogy káprázik a szemem.Azonnal megtetszettél,pedig soha nem éreztem irántad úgy azelőtt.
-Én arra gondoltam,hogy úristen egy pedofil.-mondta nevetve
-Készülődj,lassan indulnunk kéne.


A színházban a darab egy férfiról szólt,aki elveszití a szerelmét.Titkon Rukiára néztem és eszembe jutott a betegsége.A combjára tettem a kezem és megszorítottam,mire rám nézett.
-Mi a baj?-kérdezte
-Semmi,csak meg akartam kérdezni,hogy hogy vagy.
-Jól.-felelte -Ne nézz így rám.Utálom a pillantásod ilyenkor.
-Csak aggodóm érted.
-Ichigo jól vagyok.-mondta és meglepődött
A férfi a színpadon fejbe lőtte magát,persze nem valójában,de rettenetesen élethű volt.
Megértettem a döntését.Elvesztette mindenét a feleségével együtt...elvesztette az életének az értelmét.
Tapsoltam keveset,majd felálltam és előre mentem,hogy a mosdóban megmoshassam az arcon és próbáljak erőt tölteni magamba.

Amikor kiléptem az ajtón,Rukia a falnak dőlve állt csukott szemmel és egyik kezével a térdét fogta.
-Jól vagy?-kérdeztem és a hátára tettem a kezem
-Persze,csak otthon felejtettem a gyógyszerem és emiatt kicsit megfájdult
-Ne hívjak egy taxit?
-Nem,jó a busz.-mondta és rám mosolygott
Rettenetesen erős volt.....rettenetesen irigyeltem tőle.
-Azt hiszem én erre még nem készültem fel.-mondtam ki hangosan véletlen
-Mire?
-Én....-ha már elkezdtem jobb elmondani,túlságosan öreg voltam ahhoz,hogy több időt vesztegessek egy olyan kapcsolatra,aminek nincs jövője-Nem készültem fel arra,hogy eltemesselek.Nem is akarlak.Nem akarok veled járni.Nem akarok szenvedni,azért,mert te megfogsz halni.
-Mi?-kérdezte és értelenül nézett rám,de nem csak ő
A pasik is,akik elmentek épp mellettünk.
-Ez van Rukia.Nem érzek késztetést,hogy szenvedjek ahaláloddal,hisz nem is vagyok igazán szerelmes.Szeretlek,mint egy barátot szokás,de inkább csak a régi idők miatt.-mondtam hevesen gesztikulálva
-De délután még azt mondtad....
-Mert sajnáltalak.-vágtam a szavába
-De...
-Arról nem is beszélve,hogy az összes barátom elhidegült tőlem miattad.Nem kedvelnek szerintem.Renjit pedig biztosan zavarja igazából,hogy veled járok.Ráadásul 16 év van közöttünk,nem akarok kislányokkal játszani,nekem komoly nő kell.
Azt hittem üvölteni fog,megalázni,esetleg felpofozni,de semmi.Állt keresztbe font kezekkel és nézett rám,majd hirtelen elmosolyodott.
-Sok sikert.-mondta,majd sarkon fordult és szépen elsétált

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 6
Tegnapi: 26
Heti: 63
Havi: 364
Össz.: 34 045

Látogatottság növelés
Oldal: Élet a halál után 9.
Ichigo and Rukia fanfiction - © 2008 - 2024 - ichigoandrukia.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »