12.fejezet
-Írja alá kérem.-mondta a közjegyző mosolyogva,mire én Rukiára néztem és sóhajtottam
Hogyan kerültem ebbe a slamasztikába bassza meg?

„-Kiakarnak toloncolni.-mondta kétségbeesve a levelet mutatva nekem és a barátaiknak
-Mégis miért?-kérdezte Orihime és kikapta a kezéből
-Mert angol állampolgár vagyok és nem dolgozom fél éve.
-Úristen!3 nap?!Mégis mit találnál 3 nap alatt?-kérdezte kiborulva
-Egy férjet,aki itt állampolgár.-mondta sírva Rukia,mire meglepetten ránéztünk Renjivel
-Vagy csak menj haladékot kérni.-ajánlottam higgadtan
-Voltam!
-Na és az államvizsga?
-Megbuktam.Négyszer...-zokogta a végét
-Úristen.Mi a francon hasaltál el annyiszor?
-Nem tudtam elénekelni a himnuszt.
-Biztos,hogy nincs más megoldás?-kérdeztem és odamentem megnézni a lapot,melyre piros betűkkel volt rávésve,hogy 3 napon belül el kell hagynia az országot.”

-Ajh bassza meg.-mondtam,majd alá írtam
Rukia szomorúan nézett rám.
-Őszintén sajnálom...
-Fogd be.Azzal az idiótával nem jártál volna jobban.-utaltam az elmebeteg ötletére miszerint hozzámegy az egyik volt alkalmazottjához,aki ráadásul meleg...
-Kérem csókolják meg egymást.
Megforgattam a szemem,majd odahajoltam hozzá és rátapasztottam a szám az övére erőszakosan.
-Ezek után elvárom,hogy a seggem is kinyald 3 hónap alatt.-morogtam,miután elhúztam a fejem
Nem vártam meg a válaszát egyből kisétáltam a házasságkötő teremből apám és Orihime tekintetének kereszttűzében magára hagyva az újdonsült nejem.

Nem terveztem összekötni senkivel az életem,főleg nem az egyik exemmel és azok közül is,főleg nem Rukiával,hisz olyan borzasztóan idegesítőnek találtam,ráadásul a betegsége is....

-Papa...-szólított meg a lányom,miközben odakint dohányoztam
-Igen?-kérdeztem és rámosolyogtam
-Semmi,csak nem igazán értem,hogy miért költöznek hozzánk.
-Anyunak egy időre segítségre van szüksége.Én segítek neki.
-De miért vetted el feleségül?
-Ezzel segítek neki.
-Értem.-mondta és a földet nézte,majd elrugott egy kavicsot
-Tönkre teszed a cipőd kicsim.-róttam finoman
Ajtónyikorgásra lettünk figyelmesek,apámék és Rukia jött ki az épületből.
-Na végre.Délután dolgoznom.-mondtam szemrehányóan és beültettem Meit a hátsó ülésre,majd én is beültem a kormányhoz-Jönnél már?-kérdeztem Rukiát ingerültem pár perc várakozás után,mire szomorúan rám nézett és elindult felém


A háznál Mei azonnal kipattant a kocsiból és befutott játszani Zafírával.
-Jó,szóval akkor most itt fogsz lakni Akimivel és Zafírával 3 hónapig,tökéletes feleség leszel én pedig cserébe eljátszom,hogy szeretlek téged 3 hónapig.Aztán elválunk és mehetsz az utadra,meg én is.Természetesen addig is teljes hűséget várok el tőled,mert mindketten tudjuk,hogy nem vagy túl jó a titkolásban.Végén még lebukunk.
-Na és te?-kérdezte az ablakon kibámulva
-Nekem miért kéne hűségesnek lennem?Nem én vagyok az,aki szívességet kért.
-Na és,ha miattad bukunk le?
-Nem fogom a te bajod miatt a barátnőm hanyagolni.Kedvelem őt.
A biztonsági övhöz nyúlt és kicsattolta magát,majd kimászott az ő magasságához túl nagy kocsiból.
Eszembe jutott Roxán,a vadonat új angol barátnőm,aki a felső tízezer tagja volt és nem mellesleg egy igazi nehéz bombázó.Sose láttam még olyan szép nőt,mint ő.Az ő hosszú lábaihoz és kecses mozgásához az autóm pont megfelelt.Rukia azonban elég gyerekesnek hatott benne.

Mire bementem a gyerekek már a kutyával játszottak a kertben,míg Rukia a vacsorát főzte a konyhában.
-Mit főzől?
-Csirkét sütök. Fűszeresen.
-Este nem leszek itthon.Vigyáznál a gyerekekre?
-Ühüm.-felelte
A kezéhez toltam egy pohár pezsgőt,mire hátra nézett.Én kicsit megemeltem a poharam és rámosolyogtam.
-A sikeres tervünkre.
A kezébe vette és koccintottunk.Belekortyolt,majd elkerekedett a szeme.
-Ez egy Christál?
-Igen.Abból a szériából,amit az első közös éjszakánkkor ittunk.-mondtam és ízlelgettem a számban a finom gyöngyöző kortyot
Rukia tekintette ellágyult és elmosolyodott.
-Sajnálom,hogy ilyen galibát okoztam.
-Köszönöm,hogy megbíztál bennem annyira,hogy elmondtad,mi a problémád.Végülis,ha azt vesszük,ki tudna jobban fedezni,mint az,akitől van egy lányod?
-Nem akartalak ezzel terhelni.
-Én ajánlottam fel.
-A barátnőd nyilván haragszik.
-Ő elég lazán áll a dolgokhoz.Tulajdonképpen boldoggá tette,hogy békeajándékba rögtön kapott egy gyémánt fülbevalót.
Elmosolyodott.
-Biztosan nagyon szépek.
-Még nem találkoztam olyan nővel,aki ne szeretné a gyémántot.
-Én nem szeretem.-mondta és elfordult,hogy megkavarja a rizst
-Hogy hogy?
-A zafírt szeretem.
-Sajnálom,hogy kiabáltam veled reggel.-mondtam-Nem akarok egy újabb szar házasságban élni.Nem akartalak elvenni.
-Tudom.
-Csendes vagy napok óta.
-Nincs mit mondanom.
-Hát végül is az jó.Orihime mindig nyafogott.
-Szerinted Ishida visszamegy hozzá?
-Nem.Nem hiszem Rukia.
-Ismered a nőt,akivel együtt van?
-Igen.Találkoztam vele párszor.
Hátra fordult és jelentőség teljesen rám nézett.
-Összefutottunk a bevásárlóközpontban meg egyszer,amikor Roxánnal vacsiztam.
-De máshonnan nem?-kérdezte felvont szemöldökkel
-Biztos találkoztunk már valami orvosi városi konferencián,de nem emlékszem rá.Nem igazán esik bele az esetembe.
-Mert nem modell?
-Szeretem a szép nőket.Általában egy olyan férfival,aki ebben a korban van és nincs felesége így szokott lenni.-mondtam,majd látván az arcát megpróbáltam elmagyarázni neki-Mármint olyan felesége,akire szüksége van....akit szeret....izé...
A földet bámulta és inkább nem szólt semmit.Végig néztem rajta.Egyszerű melegítő nadrág és póló volt rajta meg egy mamusz.A csípőjénél egyértelműen látszott,hogy meghízott 3 év alatt.
-Meg van még a céged?-kérdeztem,mire megrázta a fejét
Nyilván,ezért hagyta el magát picit.
-Szomorú.-mondtam és felhajtottam a pezsgőt
A boltív alól Roxán nézett rám mosolyogva,ami rögtön mosolyt csalt az én arcomra is.
-Hogy osontál be magassarkúban?-kérdeztem tőle és odamentem,hogy üdvözlésképp megcsókoljam
-Van már benne tapasztalatom.-felelte,majd egy széles vigyor kíséretében átölelt a nyakamnál
-Elköszönök a lányoktól és mehetünk.
-Megvárlak odakint.


Másnap reggel,amikor hazamentem Mei a nappaliban ült és tv-t nézett.
-Szia.-köszöntem neki és leültem mellé
-Szia papa.
Rögtön átölelt.
-Hol van az anyád?
-A kertben pár órája.
-Egyedül hagyott titeket?-kérdeztem meglepődve,mire értetlenül nézett rám
-Zafíra itt van.
-Megyek megnézem.-mondtam,majd finoman odébb tettem a lányom

Kisétáltam,majd körbe néztem a kertben.Látszatra semmi nem változott.
-Rukia.-szólítottam meg
-Mi van?-kérdezte a hintaágyból
Odasétáltam hozzá.Elfeküdve nyújtóztatta a lábát.
-Minek vagy kint?
-Mert ki akartam jönni.-felelte csukott szemmel
-Minden oké?
-Miért?
-Csak,mert nincs rajtad nadrág.-mondtam és próbáltam nem oda nézni
Kinyitotta a szemét,de nem igazán foglalkozott a dologgal.
-Rettenetesen fáj a combcsontom.Kijöttem,mert néha a levegő segít,de itt más,mint a birtokon.
-Nem kéne orvoshoz fordulnod?
-A doki nem tud segíteni.Már beszéltünk róla.
-Tudok valahogy segíteni rajtad?
Megrázta a fejét.
-Papa?-szólt Mei az erkélyről és engem bámult-Anya nincs jól?
-Minden rendben szívem.Menj be.
-Bejöttök?
-Mindjárt.
Leültem a lábához és akaratlanul is elképzeltem,hogy mi lapulhat az aprócska fekete tanga bugyija alatt.
-Muszáj ilyen kiéhezetten bámulnod?-kérdezte morcosan
-Ez a te hibád.Minek mászkálsz így.
-Tegnap még undorodtál tőlem.
-Ezt meg honnan veszed?
-Láttam a tekintetedben,ahogy végig néztél.
-Nem tudtam,hogy a melegítőnadrág alatt nem háj van.
-Talán valaha kövér voltam?
-Nem...de ilyen izmos se voltál még soha.
-A birtokon minden reggel futok egy kört Zafírával.Részben,azért,hogy kimerítsem és ne rágja szét a zöldségeimet.-mondta nevetve
A combjára tettem a kezem.
-Nem is olyan szar ez a házasság.
-Azért nem kell ennyire várnod,hogy megszabadulj tőlem.
-Komolyan mondtam.Annyira nem is bánom a dolgot.Meinek jót tesz,hogy vele vagy.
-Tényleg így gondolod?-kérdezte és felkönyökölt
-Hát persze.Most már nem mászik be hozzám esténként,mert rosszat álmodott.
-Ja,mert velem alszik.
-Tudom.Reggel beszámolt róla,hogy miről beszélgettetek.Csodál téged.
Rám mosolygott,majd felállt és lassan besétált,aminek hála volt alkalmam megcsodálni a fenekét.

Mikor beléptem az ajtón Mei a széken ült és engem várt.
-Papa.
-Igen?
-Sokat gondolkodtam.-mondta nekem komolyan a csöpp lányom és egy pillanatra felnevettem
-Mégis micsodán?
-Szerintem anyunak itt kéne maradnia.
-Még csak egy napja lakik itt.
-De határozottan jobban főz,mint az összes többi barátnőd együtt véve.
-Szerintem anyu nem fogja feladni a birtokát azért,hogy itt lakjon.-mondtam és leguggoltam hozzá
-Szerintem meg anyu szeret téged.
-Honnan veszed?
-Sose beszéltél még senkivel ilyen durván,ő mégis főz neked.-mondta komolyan
Felemeltem,majd az ölembe ültettem.
-Úgy gondolod,hogy durván beszélek anyuval?
-Nem gondolom.Tudom.Akimit is zavarja.
-Sajnálom.Megpróbálok kedvesebb lenni.
-Kimegyünk a játszó térre?-váltott hirtelen témát
-Majd ebéd után.-mondtam és leraktam,majd bementem a konyhába
Rukia atlétában és melegítőben volt már.Épp kávét főzött.
-Kérsz te is?-kérdezte a pultra könyökölve
-Nem.Mit főzzünk ebédre?
-Főzzünk?-kérdezte és rám nézett
-Hát....ha már itthon vagyok....
-Nem hiszem,hogy ez túl jó ötlet.-mondta és az arcából ítélve eszébe jutott,hogy mi történt,mikor legutóbb együtt főztünk
Megszólalt a telefon és összerezzentem.
-Háló?-szóltam bele a pillanatnyi ijedtség után
-Roxán vagyok.-csiripelte egy vékony hang a másik oldalról
-Szia.Minden oké?Sose hívsz ezen a telefonon.-mondtam értetlenül
-Nem vetted fel a másikat.Gondoltam találkozhatnánk.
-Ne haragudj,de ma nem jó.Áthívtam a barátaimat ebédre,utána pedig játszótérre megyünk.Kiszeretném használni,hogy végre egész nap itthon vagyok és kicsit Meiel lenni.
-Biztos,hogy csak vele akarsz lenni?
-Hát persze.-feleltem határozottan,miközben Rukiát néztem,ahogyan finoman kortyolja a kávét
-Kár,hogy nem jössz át.Ma nem igazán akarok felöltözni és gondoltam tölthetnénk az ágyban a napot.-mondta csábítóan
-Ne butáskodj.Tudod,hogy a héten csak ma vagyok itthon.-róttam finoman
-Na jó.Akkor este hívj fel.
-Rendben van.Szia.
-Szeretlek.-mondta,mire én összeráncoltam a homlokom és hirtelen kinyomtam
Megdöbbenve raktam vissza a telefont a helyére.
-Szóval átjönnek Orihiméék?
-Áthívtam Renjiéket,Orihimééket,Ishidát és Chadot meg az új barátnőjét.
-Hűha.Nem félsz a botránytól?
Megráztam a fejem,majd mögé léptem és megfogtam két kézzel a csípőjét.
-Mit nézel annyira?-kérdeztem és én is kimeredtem az ablakon
-A szomszéd furán viselkedik.
-Ne lesekedj a szomszédok után.
-Fogd be.-mondta és betette a mosogatóba a bögréjét-Amióta láttál bugyiba különösen kedves vagy.
-Képzeld el milyen lennék,ha meztelenül láttalak volna.-próbáltam viccelni,de a fejét elnézve nem jött össze,így mentettem,ami menthető-Mei panaszkodott,hogy szerintük rondák bánok veled.
-Óh,tényleg?-kérdezte és átfordult a karjaim között,így megöleltem a derekánál
-Szóval gondoltam,ha két 3 éves ezt tapasztalja,akkor ideje változtatni.
Rukia felnézett rám a csillogó kék szemével és teljesen elgyengültem.
Lehajoltam hozzá és finoman megcsókoltam,amit ő azzal hálált meg,hogy átölelt a nyakamnál és átdugta a nyelvét.
-Miért csinálod ezt?-kérdezte a szemembe nézve,miután elhúzta a fejét
-Mit?
-Miért kínzol?
Azért,mert szeretlek...

 

Oldal: Élet a halál után 12.
Ichigo and Rukia fanfiction - © 2008 - 2024 - ichigoandrukia.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat