Ichigo and Rukia fanfiction

Üdvözöllek látogató!Egy IchiRuki oldalra tévedtél.Ha gondolod nézz körbe ezen az egyszerű honlapon,melyen a fanficeim publikálom. :)

A nyakamon volt a karácsony és én ahelyett,hogy ajándékot vettem volna dolgoztam éjjel-nappal.
Az új munkakörrel új terhek szakadtak rám,de az első fizetésem és a juttatás egy ház árával vetekedett.

Amikor karácsony szent napján elindultam ajándékot venni már alig választott el 3 óra a Rukiával való közös karácsonyozásig,mégse ezen aggódtam.
25.-én kezdődött a tisztítás.Fusztrált voltam,mert egy csomó dolog még nem valósult meg költözés előtt és úgy kellett elhagynom az országot.

Ebéd időben értem a Lelkek Világába.Kamilla nyitott ajtót.Édes kislány volt,de bűn rossz.Ugyan olyan volt,mint az anyja,amikor megismertem.
-Szia mama férje.-köszöntött
-Már megbeszéltük,hogy hívj Ichigonak.-kértem ismét
-Anyu megjött a férjed!-kiabált a konyhába és befutott a szobájába
Rukia egy kötényben jött ki szopogatva a mutató ujját.
-Bocs,újabban folyton a házasságról beszél.-mondta amint kivette az ujját a szájából
-Mit eszel?
-Csak a szószt kóstolgato...-mondta,de megakadt a szavában,mert odamentem,megfogtam a kezét és megpusziltam
Rögtön utána rámosolyogtam és szájon csókoltam.
Amikor elhúzódtam ő a felkaromnál markolt és csukott szemmel élvezte a pillanatot.
-Mit csináltok?-nézett furcsán ránk Kamilla
-Semmit-semmit.-mondta Rukia totál elpirulva és besietett a konyhába
Miután levettem a kabátom és beraktam a fa alá az ajándékokat követtem Rukiát a konyhába és hátulról hozzá bújtam pont úgy,mint régen.
A nyakánál csókolgattam,amikor elnevette magát.
-Mit csinálsz?
-Karácsony van.Félre tehetnénk a problémáink.-mondtam
Megfordult és megcsókolt.
-Köszönöm,hogy segítettél a fiamon.-mondta miután elhúzódott
-Örömmel tettem.
-Együnk.
-Megterítek.
-Már meg van.

Vacsora után ajándékoztunk.A gyerekeknek egy társasjátékot vettem közösen.Jin kapott egy kémia szettet mellé,Kamilla pedig egy gravírozott titkos írásos tollat.Rukiának az ajándéka semmibe nem került.Egy ékszer dobozban a lakásunk kulcsát adtam neki,mégis nagyobb boldogság volt az arcán,mint eddig valaha.Tudtam,hogy érteni fogja az utalást.
Én a legnagyobb meglepetésemre a gyerekektől egy képet kaptam az anyukról bekeretezve.
-Gondoltuk szeretnéd a mamit nézni miután felkelsz.-mondta Jin
Ebben igazuk volt.
-Köszönöm ez nagyon kedves.-mondtam

Ajándékozás után a tv-ben menő filmeket néztük estig.Rukia hozzám bújva pihengetett,hozzá pedig a két gyerek dőlt.Ha nem rohantam volna meghalni másnap biztos vagyok benne,hogy feladom mindenem és inkább csatlakoztam volna ehhez a családhoz.


9 óra volt már,amikor a gyerekeket ágyba vittük.Egy ideig csendben álltunk a folyosón egymást bámulva.Furcsa volt,hogy kettesben maradtunk.
-Gyere.-mondta és bement a saját szobájába
Követtem és becsuktam magam után az ajtót.
-Gondoltam én azt adom neked,amire igazán szükséged lehet.
A kezembe nyomott egy kotont.
-Ez azt jelenti,hogy csak egyszer feküdhetek le valakivel?
-Nem,ez teljesen mást jelent.
-Engedélyt adsz megdugni Peóniát?-kérdeztem,hogy húzzam kicsit az agyát
-Igen,bár nincs szükséged az engedélyemre.-mondta és levette a ruháját,majd készült bebújni az ágyba
-Ez a Kaiennel való közös szobád volt?
-Nem.Ez már másik lakás.-felelte,mire én leoltottam a lámpát.
-Mit csinálsz?
-Én valami mást szeretnék.-mondtam és mellé feküdtem.
-Pedig azt hittem erre vágysz.
-Tudom,hogy tetszem Peóniának.
-Nem csak neki.
-Már beszéltem vele erről.
-Mit mondott?
-Azt,hogy tudja,hisz házas vagyok.
-Voltál ügyvédnél?
-Igen.
-Mikor?
-2-3 hete.
-Nem hoztál papírt.
-Nem akarok elválni.
-Hogyhogy?
-Ne kérdezz butaságokat.-mondtam és ráfeküdtem,majd homlokon pusziltam
Végig simítottam az oldalán és feltűnt,hogy meztelen.
-Nem akarom használni a gumit.-mondtam
-Mármint velem nem?
-Senkivel sem.
-Sok gyereked lesz.
-De csakis tőled.
Megakartam csókolni,de eltolt.
-Figyelj,én nem akarom ugyan ott elrontani,mint a legutóbb.
-Házasok vagyunk.-feleltem
-Nem erre gondoltam.-felelte mérgesen
-Rukia nem hiszem,hogy 6 év házasság után korai lenne a közös gyerek.
-Én nem a gyerekre céloztam.Nem akarok reménykedni,hogy valaha visszajössz.-felelte lágyan
-Mi?-kaptam fel a fejem
-Nem akarok csak reménykedni évekig.
Felültem.
-Te elakarsz válni?
-Azt szeretném,hogy ne csinálj úgy mintha együtt lennénk.Összezavarod a gyerekeim.A végén még keresni fognak és akkor mit mondok,ha többet nem jössz vissza?
-Miért ne jönnék vissza?
-Ichigo te is tudod,hogy öngyilkosság a dolog,de ha túl is éled akkor is Amerikába mész.
-Rukia felelj a kérdésemre.Elakarsz válni?
Megrázta a fejét.
-Csak arra vágyom,hogy ne hagyj itt kétségek között.
-Amikor tudok majd küldök valami jelet neked.
-Ígéred?
-Ha meghalok biztosan tudni fogod.
-De ne halj meg.
-Te pedig vigyázz magadra és a kicsikre.
-Mi lesz Amerikával?-kérdezte
-Olyan gyakran járok majd haza,amennyire csak tudok.
-De mi van,ha megismersz valakit?
-Nem tudom feltűnt-e,de én az elhanyagoláson kívül csodás férj voltam.Te hazudtál.Arról nem beszélve,hogy fél évig egyedül voltam,miután elmentél.Lett volna lehetőségem más nővel lenni,de nem tettem.Most pedig itt vagyok veled és kiakarom élvezni a valószínűleg utolsó közös esténket.
Nem felelt,csak megcsókolt,de pont így volt jó.

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 3
Tegnapi: 4
Heti: 25
Havi: 22
Össz.: 37 886

Látogatottság növelés
Oldal: Álmaim nője 5.
Ichigo and Rukia fanfiction - © 2008 - 2025 - ichigoandrukia.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »