Az osztálytalálkozó 1 hét múlva volt.Péntek este,így én munkából mentem.Szörnyen izgultam,ami nem volt jellemző rám.Fekete farmerban és ingben mentem.Meg is lepődtek a munkahelyemen,hogy kivételesen nem öltönyben vagyok.
Beléptem a terembe és minden szem rám szegeződött.Rögtön kiszúrtam Rogert,azt az utálatos angol tanárt,aki egyszer bántotta Rukiát.A találkozó a torna teremben volt,akárcsak annak idején minden karácsonyi bál.
Keigo felém futott.Nem változott,de ahelyett,hogy kivédtem volna a támadását kezet fogtam vele és érdeklődtem felőle.
-Láttad Rukiát?-kérdeztem
-Persze,nagyon dögös kis pipi maradt.Elhozott magával valami nőt is.Igen csodás barátnője van.Várj,hogy is hívják...pedig mintha mondta volna.-gondolkodott
Végre volt alkalmam végig nézni a tömegen.Szinte mindenki eljött.Egyedül Hisagit nem láttam.Állítólag belőle külföldön híres újság szerkeztő lett.Aztán kitudja.
-Hanayo?-kérdeztem
-Igen.Ismered?
-Sajnos.-bukott ki belőllem
-Na de Ichigo,egy ilyen gyönyörű hölgyről nem beszélhetsz így.
-Ne mássz rá Keigo,ő Renjié.
-Ne mááár.Két jó nő van az egész buliban,az egyik nem hajlandó velem még táncolni sem,a másik meg Renjié.Hogy lehet,hogy egyáltalán ilyen nője van?
-Akkor pontosítok.A volt felesége.Renjitől terhes és jobb ha kerülöd.-mondtam ridegen,majd megpillantottam Rukiát
Édes volt és szép.A haját oldalkontyba fogta és egy világos kék ruha volt rajta balerina cipővel.Szerettem,amikor ilyen egyszerű volt.Beszélgetett Orihiméékel nekem háttal.
-Na köszönök a többieknek is.-mondtam és elmentem mellette
Odaléptem Rukia mellé,mire ő felnézett rám.
-Sziasztok.-köszöntem
-Szia.-köszönt Orihime mosolyogva
-Korán jöttél.-mondta Rukia
-Megnyertem Joanának a házat.-újságoltam el a nap hírét
-Az szuper.-mondta boldogan
Lehajoltam és szájon pusziltam.Érdekes volt,ahogy a tömeg egyszerre lepődik meg.
-Hol van Jin?-kérdeztem,amikor picit eltávolodtam
-Hanayoval táncol a gyerekeknél.
-Renji?
-A bár pultot támasztja.
Homlokon pusziltam és csatlakoztam Renjihez.
-Na mizu?-kérdeztem és kértem egy pohár bort
-Azt hittem nem lesz itt.
-Miért nem kéred fel táncolni?
-Miért kérném fel?
-Ne hülyéskedj.Még a hülye is látja,hogy szeretnél vele lenni.Ha ennyire hiányzik tégy ellene.
-Te könnyen beszélsz.Mit mondhatnék neki?
-Azt,hogy szereted és,hogy sajnálod.
-Azzal gyanúsítottam,hogy lefeküdtetek meg,hogy mástól van a gyerek.
-Én meg elhagytam Rukiát fél idős terhesen.Néha helyre lehet hozni a hibáidat.Csak időben kell tenni érte.Menj oda Renji.
-Mi van ha elküld?
-Sose tudjuk meg mit fog tenni,ha most nem mész oda.
Felállt és odament Hanayohoz,aki meglepődött.Kicsit közelebb mentem,hogy halljam miről beszélnek.
-Szóval...hogy vagy?-kérdezte Renji esetlenül
-Köszönöm,jól.Te?
-Jól,köszi.
-Mit szeretnél?
-Csak...gondoltam megkérdezem mi volt a vevőkkel.
A homlokomra csaptam.Ezt a hülyét!
-Nem veszik meg,nagyobbat keresnek.-mondta és a hasához kapott
-Fáj?
-Pár napja mocorogni kezdett.
-Tényleg?Ilyen korán?-kérdezte Renji egy fokkal vidámabban
-Igen.Lassan az is kiderül,hogy milyen nemű.
-Óh.Remélem lány lesz.
-Miét?-nézett rá furcsán
-Mert mondtad,hogy azt szeretnél.Régen.
-Igazából az jó lenne.Nem akarok kisfiús anya lenni.
-Hm.
Hanayo simogatta a hasát,Renji pedig nézte.Remélem én nem voltam ilyen esetlen,amikor Rukiával újra összehozott a sors.
-Szeretnéd megfogni?-kérdezte Hanayo mosolyogva,mire Renji gondolkodás nélkül a hasára tette a kezét
-Nem érzem.-mondta összehúzott szemöldökkel
Hanayo megfogta a kezét és kicsit jobbra helyezte,majd rányomta a hasára,mire Renji arca felragyogott.
-Biztos édes baba lesz.
-Igen.
Csendben bámulták a padlót mindketten.
-Te küldted a virág csokrot?-kérdezte Hanayo halkan,alig hallottam
-Igen.
-Köszönöm,nagyon szép.
-A fülbevaló is jól áll.-mondta Renji és a fülé mögé tűrt egy hajtincset,hogy lássa-Szép vagy ma nagyon.Bár mikor nem.
Hanayo elpirult.
-Köszönöm.
Valaki megsimogatta a hátam,mire ijedtemben hátra fordultam fellökve a kezéből a poharat.Rukia volt.
-Óh,a picsába!-mondta és próbálta fel itattni szalvétával
-Ne haragudj.-mondtam és segítettem neki zsepivel
-Semmi baj.-mondta mosolyogva
Megálltam és átöleltem a derekánál,majd megcsókoltam.
-Sokat gondoltam ma rád.-mondtam a csók végén
-Miért?
-Mert szeretlek.Téged és Jint is.
A fejét a mellkasomra hajtotta,mire én megpusziltam a hajánál.Végül magára hagytam,hogy beszélhessek Mizuiroval is kicsit.Totál elfeledkeztem Renjiékről.
-Szia.-köszöntem neki
Ő szokásosan a telefonját nyomkodta.
-Szerbusz Ichigo.-mosolygott rám és elrakta
-Azt hittem már el se jössz.
-Kicsit késtem,de a nagy csókotokra itt voltam,ne aggódj.-nevetett fel -Szóval még mindig együtt?
-Inkább újra együtt.Veled mizu?
-Semmi különös.Élem unalmas életem van.
-Szóval még mindig csajozol és mászkálsz velük jobbra-balra?
-Dolgozom is azért.-mondja nevetve-Egy irodában vagyok rendszergazda.
-Óh,az szuper lehet.Semmi dolgod nincs gyakorlatilag.-mondom
-Pontosan.
Rukia lépett mellém,a telefonját a kezembe adta.
-Igen?-szóltam bele
-Szia papa.
-Szia.Mi a baj?
-Csak elakarok köszönni.Jóéjt apa.
Meghatott,hogy ennyire elfogadott.
-Jóéjt fiam.-belemosolyogtam a telefonba,majd leraktam
-Édes gyermek,remek anya vagy.-mondtam,amikor visszaadtam a telefonját

-Ugyan.-mondta és elment
Az este nem ért véget egy hamar.Igyekeztem mindenkivel beszélni,hogy megtudjam kivel mi történt a hosszú évek alatt.

Másnap reggel a telefonom csörgésére keltem.

-Háló?
-Szia.Rukia vagyok.
-Jó reggelt.-mondtam kedvesebben
-Neked is.Kicsit aggódom,Renji nem jött haza.
-Nem lehet a barátnőjénél?
-Nem hiszem.
-Hanayot hívtad?
-Nem.Renji nem veszi fel.
-Megpróbálom én is.Ne aggódj.
-Köszi.
Miután letettem rögtön Renji számát tárcsáztam,első csengésre felvette.
-Szia.-mondta
-Merre vagy?Rukia aggódik.
-Hanayonál.
-Miért?-kérdeztem gyanúsan
-Este hazajöttünk teázni és beszélgetni.Sajnos gyorsan elrepült az idő.7-kor kaptunk észbe.
-Szóvaaaalllll...-kezdtem nevetve
-Nem ítélhetsz el,mert megbasztam a feleségem.-mondta és ő is nevetett
-Hát kurvára elkellett válnotok.Barmok.
-Úgy látszik ez kellett ahhoz,hogy rájöjjünk,hogy nem jó a nyitott házasság.
-Most mihez fogsz kezdeni?
-Elhagyom a barátnőm és hazaköltözöm.
-Kérsz még?-kérdezte a háttérben Hanayo
-Te az asszony mellett beszélsz ilyenekről?
-Nincs mit titkolnom.
-Hát te tudod.
-Ne aggódj.Mindent kézben tartok.Na és te?
Az éjjeli szekrényem lévő gyűrűs dobozra néztem.
-Azt hiszem én is.
-Felhívom Rukiát.
-Már várja.
-Csá.
-Helló.

 

Aznap estére különleges programom volt.Rukiával megbeszéltük,hogy átmegyek és vele töltöm az estét meg Jinnel.A tervem az vol,hogy miután a fiam lefeküdt romantikus hangulatot teremtek egy kis borral,nasival és gyertyával,majd megfelelő pillanatban letérdelek Rukia elé és felteszem a nagy kérdést.

A terv addig jól is hangzott mígnem átmentem és egy tök beteg nő fogadott.
-Veled meg mi történt?-kérdeztem meglepődve
-Megfáztam.-mondta és kifújta az orrát
Kócos volt és macis pizsamában fogadott.
-Gyere.-mondtam és átkaroltam a derekánál,majd az ágyba kísértem
-Nem fektettem még le Jint.-mondta és kelt is volna fel
-Figyelj,pihenj kicsit.Főzők egy teát és ágyba dugom.
-Mintha ismernéd az esti pogramot.-nevetett fel,majd köhögött
-Rukia,feküdj le.-parancsoltam rá

Jint mesével altattam,szerencsére hulla fáradt volt.Rukiának meleg mézes teát főztem meg levest.
-Köszönöm.-mondta,amikor bevittem hozzá
-Van lázad?-kérdeztem és a homlokára tettem a kezem
-Ichigo csak taknyos vagyok.-mondta nevetve
-Nézd Rukia.Szeretnék valamiről beszélni veled.
-Mond csak.-monda és kortyolgatta a teát
-Tegnap hazafelé sétáltam.-kezdtem,de kivettem a kezéből a bögrét és megfogtam a kezét-A bolt soron kellett mennem,ami így utólag nem is baj.Egy bolt mellett mentem el és megláttam valamit,amiről rögtön eszembe jutottál.
-Egy doboznyi nyuszit?
-Mi?-nevettem fel
-Amikor megismertelek akkor is ott mentünk át a szakadó esőben és egy doboznyi nyuszit láttunk.
-Nem.Nem egy doboznyi nyuszi volt,hanem ez.-elővettem az ékszeres dobozkát és kinyitottam
Meglepődve nézett rám,majd hirtelen hapcizott egyet és a lendülettől előre hajolt.Török ülésben ültünk egymással szemben az ágyon,így szinte az ölembe hajolt.
-Elment az eszed?-kérdezte mérgesen
-Azt hittem örülni fogsz.
-Örülni?-kérdezte és villámokat szórt a szemével-Minek örülnék?Annak,hogy ha elfogadom akkor nem sokára kapok egy üzenetet,hogy neked ez nem megy,sajnálod?!
Elkaptam a tarkójánál és közelebb húztam a fejét.
-Ide figyelj.Nagyon bánom,amit tettem.Fiatal voltam és hülye.Felnőttem és tiszta szívemből szeretlek téged és a fiamat.Az életemet is oda adnám azért,hogy meg nem történtekké tegyem a múltban elkövetett hibám.Kérlek ne vedd el tőlem az esélyt.- hangom vérfagyasztóbb volt,mint akartam
Amikor elengedtem őt meglepődve nézett rám.
-Menj el.-mondta és a fal felé fordult
-Nem akarok.
-Menj el kérlek.-mondta sírva-Gyűlöllek és nem akarlak többet látni.

Szomorú voltam,mert nem úgy sült el a dolog,ahogy akartam.Megtörten sétáltam hazafelé,amikor eszembe jutott,hogy én szeretem őt és hogy nem adhatom fel ilyen könnyen.
Visszafordultam.Szinte futottam.A bejárati ajtót berúgtam,könnyű volt.Nem volt semmi biztonsági zár benne.Rukia lakásának ajtaját nyitva hagytam így könnyen betudtam menni.
Csendben voltam,nehogy felkeltsem Jint.A konyhába mentem egyenest,hisz onnan jött fény.

Rukia a pultnak támaszkodva sírt háttal nekem.Odamentem mögé és megöleltem.Felsikoltott,majd megfordult és amikor megpillantott minden bánat kiült az arcára.
-Hála istennek.-mondta és átölelt a nyakamnál,majd sírt tovább
-Ne haragudj,hogy elmentem.Átakartam gondolni.-mondta és a hátát simogattam
-Nem akarom,hogy elmenj innen valaha is.
-Nem fogok.Soha többé.-mondtam és az arcánál simogattam
-Szeretlek.

-Akkor légy a feleségem.
-Rendben.-mondta és hapcizott,így elnevettem magam,mire ő is

 

Oldal: Egy életre szóló hiba...vagy mégse?3.
Ichigo and Rukia fanfiction - © 2008 - 2024 - ichigoandrukia.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat